Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779

26. Muzsikálásból 27. Kovácsi munkából 28. Keze munkájából 29. Koldulásból 30. A helyi bíró alávetettje-e 31. Nem a helyi bíró alávetettje 32. Nem fogyaszt döghúst 33. Fogyaszt döghúst 34. Nem kereskedik lovakkal 35. Kereskedik lovakkal 36. A katonai pénztárba fizet • • -Ft • • krajcárt 37. A házi pénztárba fizet • • - Ft • • -krajcárt 5 Conscriptio Zingarorum. BmL Kgy. Ir. 112/1780. 6 Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. Szerk.: Danyi Dezső, Dávid Zoltán (Az 1960. évi népszámlálási sorozat 3. köteteként.) Bp. I960., Stat. K. 389, 2 p. 7 „Az 1781-dik és 1805-dik esztendőkbeli számolásokból tudjuk, hogy Magyar Országban többen vágynak 40 ezernél, Európában a 700 ezer számot meg haladják." Holéczy János: Nyomozások a' Czigányokról. = Tudományos Gyűjtemény 1830. 14. 6. köt. p. 77-96. 8 A Magyarországban 1893. január 31.-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei. Kiad.: Országos Magyar Statisztikai Hivatal. Bp. 1895, Athenaeum. (Magyar Statisztikai Közlemények. Uj f. 9.) 9 Ibafa (47.) „Az itt írtak mind helységről helységre vándorló oláh cigányok, a falun kívül, az erdőben kunyhókban laknak, durva fehér posztót viselnek, kanalat, lapátot, teknőt készítenek döghúst egyáltalában nem fogyasztanak, soha nem üzletelnek lovakkal. A helyi bíró alatt vannak, adóznak fejenként 50 krajcárt." Mágocs (22.) „Itt vannak a községen kívül az erdőben kóborló oláh cigányok, föld alatti kunyhókban laknak, famunkákat készítenek, nevezetesen teknőt és kanalat csinálnak, oláh módon öltözködnek, durva fehér posztót, rövidszárú csizmát viselnek, a helyi bíró alatt vannak, egyáltalán nem élnek elhullott dög húsával, lóval nem üzletelnek, fejenkénti Ft 50 krajcárt fizetnek" 30 Bm. L. Lymbus CIV/59. IRODALOMJEGYZÉK Csontosi János: Adalék a magyarországi cigányok történetéhez. = Századok 1887. p. 454. Csalog Zsolt: Etnikum — faj — réteg? = Világosság 1973. 1. p. 38— A czigányok eredete és vándorlása. = Vasárnapi Újság 1878. 47. sz. Dömötör Sándor: Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok? = Ethnográfia 1934, p. 156— Kertész János: A cigánykérdés bibliográfiája. = Magyar Kisebbség 1937. 17, 18, 19. sz, Heiczinger János: A cigányok letelepítésének kezdetei Fejér megyében. = A Dunántúl településtörténete I. Veszprémi Akadémiai Bizottság Közleményei 2. Székesfehérvár 1976. József főherceg — Wlislocky Konrád: A cigányokról. Melléklet a Pallas nagy lexikona 3. köt.hez. Bp. 1894, Pallas. II. C p. Kálmán András: A magyar cigányok problémája. = Társadalmi Szemle 1946. 8/9. p. 656—658. Kemény István: A magyarországi cigány lakosság. = Valóság 1974. 1. p. 61 — 72. Lehoczky Tivadar: Adatok a magyar cigányok történetéhez. = Századok 1881. 15. p. 152—154. Mernyei József: A cigányfaj Magyarországon. = Tanodái Lapok 1856. 7. p. 61 — 63., 8. p. 67—70. Mészáros Kálmán: Cigánydialektusok Magyarországon. = Janus Pannonius Múzeum évkönyve XIV-XV. 1969-70. Pécs 1974. p. 309-320. Mészáros László: Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez. (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai.) = Bács-Kiskun megye múltjából 1. Kecskemét 1975. (A Bács Kiskun megyei Levéltár kiadványai 2.) p. 133—168. Mészáros László: Délszlávok és cigányok a dunántúli hódoltság területén. = A Dunántúl településtörténete I. Veszprémi Akadémiai Bizottság közleményei 2. Székesfehérvár 1976. Pongrácz Zoltán: A cigányság Magyarországon. = Alföld 1960. 4. p. 130— Rozvány György: Cigányaink történetéhez. = Századok 1895. 29. p. 577—579. Szántay Aladár: A czigányok magyarországi története. = Hazánk s a Külföld 1869. 43. sz. Thallóczy Lajos: A cigányok szervezete történetéhez. = Történelmi Tár 1878. p. 704—705.