Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779

A családok lélekszáma: 7775 7777 1779 fős CS. család ß család fő család fő 1 11 11 6 6 11 1 1 2 . 65 130 54 108 62 124 3 120 360 118 354 146 438 4 117 468 87 348 127 508 5 74 370 53 265 71 355 6 30 180 32 192 46 276 7 9 63 13 91 10 70 8 7 56 10 SO 1 S 9 2 18 — — 10 — — 2 20 — — 435 1656 375 1464 474 1790 Viszonylag ritka a több nemzedék együttéléséből keletkezett nagy család, még ritkább az özvegy. házas fiú házas fivér özvegy v. özvegyasszony a családdal él nőtlen 1775. 26 4 19 13 1777. 42 5 4 14 1779. 17 5 4 11 A családok többségének magyar eredetű neve van, de viszonylag kevés nevet használ sok család. Magyar vezetéknév 69 név 24,7% 338 család 40,2% Magyar keresztnévből 32 név 11,5% 65 család 7,7% Magyar eredetű 101 név 36,2% 403 család 47,9% Délszláv eredetű 113 név 40,5% 308 család 36,6% Ismeretlen v. cigány 65 név 23,3% 130 család 15,5% Az összes nevek közül a leggyakoribb a Kovács, 90 családot, a magyar nevűek 22,3%-át, az összes család 10,7%-át hívják így. Követi a Hegedűs (Hejgedüs — Hegedős alakváltozatokkal) 32 esetben, 21 Farkas, 18 Horvát, 13 Balog. Magyar eredetű keresztnevek közül vezetéknévként leggyakrabban fordul elő az Ignácz 6, Lukács 5, Marczi 4. A délszláv nevek nagy többsége keresztnévből képzett: Petrovics, Markovics, Jovanovics, Matakovics a leggyakoribbak. Keresztnevek közül leggyakoribbak az István, Mihály, János, József, délszláv nevűeknél a Jovan, Petar, Miso. A gyermekek életkorát egész években adják meg az összeírok, a felnőtteket is, „házas" megjelöléssel, a hegyháti járásban az összeíró beéri a „kicsiny" vagy „zsenge korú" megjelöléssel, a gyermekek számát sem közli, ha az előírás szerint nevelésre elvitteket említ. A 4. rovat a gyermekek neveltetésére kérdez. Az 1775. évi táblázatokban még szinte egyenlő számban szerepel a „cigány módon" és a „paraszti módon nevelődik" kifejezés. A későbbiekben állandósul a „paraszti módon" nevelésre elvitt, iskolába járó, mesterséget tanuló, szolgálatban álló és nyomorék gyerekről szóló megjegyzés. Év Elvitt Iskolás Szolgáló Mesterséget tanuló 1775. 17* 1 6 3 1777. 4 7 2 1779. 30 3 17 13 * csak az esetek száma