Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779

Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779 MÓRÓ MÁRIA ANNA Hoitssy Mihály alispán 1777. október 5-én kelt körlevele

1 Mária Terézia cigányokra vonatkozó rendeleteinek kivonatos összefoglalását tartalmazza magyar fordításban.

2 A 15. századtól Európába áramló cigányokat a nyugat-európai országok többségéből szigorú rendeletek tiltották ki,

3 a török uralom alatt álló területeken viszonylag háborítatlanul folytathatták megszokott életmódjukat. Az osztrák birodalom számára gondot jelentettek a 18. században a töröktől elfoglalt területeken, — így Magyarországon is — az itt maradt, a török hadsereg mellett folytatott foglalkozásuktól elesett, kóborló cigányok. Ehhez járult még az 1700-as évektől a Fanariota-uraíom elől idehúzódó oláh cigányok népes serege. I. Lipót 1703-ban hozott rendelete szerint az egyes helységeket illeti meg a jog, hogy eldöntsék befogadnak-e cigányokat, 1724-ben III. Károly a vándorló cigányokat kitiltja Ausztriából, kitoloncolást, testi megjelölést helyez kilátásba az országban kóborlóknak. A felvilágosodás szellemében uralkodó királyok népük minden rétegére gondot akarván viselni, a cigányok ügyét is rendezni próbálták. Frigyes német császár úgy, hogy minden 18 éven felüli cigány felakasztására hozott rendeletet, II. Katalin cárnő állami birtokokon telepítette le és munkára szorította őket. Mária Terézia 1758-tól szinte folyamatosan készíttetett rendeleteket a cigánykérdés rendezésére. Elrendelte számbavételüket, 1761-ben sikertelen kísérletet tett a Bánságban történő letelepítésükre. Minden rendelet arra törekszik, hogy a cigányokat állandó letelepedésre, munkára, lehetőleg földművelésre, hagyományos életmódjuk megszűntetésére bírja. A letelepedéshez a feltételeket is biztosítani akarta, a földesurak tisztjeit kötelezte a cigányok jobbágyok közé való befogadására, nekik földet adni, a házépítésben segítségükre lenni. Utasítja a vármegyét a cigány gyermekek nevelési költségeinek viselésére, az iskolai oktatást is ingyenessé teszi számukra. Tiltja a letelepedett, munkából élő cigányokkal szemben megkülönböztetések alkalmazását, a különbözőség el feled tetését célozza az az intézkedés is, amelyik a cigány név használatát is megtiltja, helyette „az alatt, méglen ezek rendbe hozatnak, Új-Polgároknak" kell őket nevezni. Részben, hogy számukról, részben, hogy a rendeletek eredményességéről képet kapjon 1768-tól a helytartótanács elrendeli a cigányok félévenkénti összeírását. Az összeírás szempontjai a rendeletben megfogalmaztatnak, a nyomtatott összesítő-ív

4 rovatai is ezeket, tartalmazzák — a vallásra vonatkozó kérdés nem szerepel. A Baranya megyei Levéltárban az 1775—1779 évekből találhatók összeírási táblázatok Conscriptio Zingarorum, utóbb Conscriptio Neo- Incolarum címen.

5 Az 1775. évből a Baranyavári, a Hegyháti, a Pécsi és a Siklósi, 1777-ből a Pécsi és a Siklósi, 1779-ből a Baranyavári, Mohácsi, Pécsi, Siklósi és Szentlőrinci járás anyaga. Az 1776. és 1778. évekből sérült, csonka táblázatok maradtak, ezeket nem lehetett vizsgálódás tárgyává tenni.