Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban
Piskó Kemse Gradistye puszta — Kemse határának DNy-i nyúlványa Keresztúr — Drávakeresztúr Kisdér Némedi — Németi Magyar Sáros — Magyarsarlós Kátoly Szent Ersébeth — Erzsébet Nagy Pály — Nagy pali Várallya — Váralja (Tolna m.) Kövesd puszta — ma Váralja határában sző'ők neve Máza — Mázaszászvár egy része Szász — Szászvár — ma Mázaszászvár egy része Vekén y Kárász Egregy — Magyaregregy Martonfa Budafa — Pécs-Budafa néven beleolvadt Komló városba Mánfa — Komló város része Pölöske — Mecsekpölöske Egerszegh — ma Felsőegerszeg Hosszúthoti — Husztót Szakály — Mecsekszakái Szapudér puszta — ma helynév Abaliget ÉNy-i részén Bükösd — erdőrész Szakály mellett; neve ma ismeretlen. Rákos — Mecsekrákos Abaliget puszta — ma Abaliget község Bános Tekerés puszta — ma Tekerés község Garé Nagymányok Velliny — Velény A helységek lokalizálását a következők alapján végeztük: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (1963) Reuter Camilló: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához (1974) Horváth J. Gyula — Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1973) Tímár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya területéről (1976)
