Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Legelő csupán az van, ami az erdőben és a hegyeken akad. A rétek, 18 sásosat leszámítva, jó szénát teremnek. Mint már jeleztük, fölösen sok a rét, úgyhogy 20 jobbágynak is elég lenne, ha a szántók arányban volnának a rétekkel. Egy kaszálóról átlag egy kocsi szénát hordanak be. Külsőknek kiadott rét nincs. Lenne lehetőség még vagy 30 kaszálónak a letisztítására. Sűrű és hirtelen esőzések idején elborítja a réteket a víz, de ez ritka eset. A szőlők egy kapásában átlag 4—5 urna bor terem. Egy urnát 75 dénárért lehet értékesíteni. Általában régi szőlők vannak, kevés az új. Több a vörös bor, mint a fehér. Külső szőlőtulajdonosoknak van itt 11 kapás szőlejük. Még vagy 30 kapás beültetésére van hely az előhegyen. Mivel az erdő az egész területen szétszórtan található, nem lehetett rendesen felmérni. Hegyeket és völgyeket borít el. Sokfajta fa van benne, így bükk, tölgy, kőris, platán, fehér nyár és nyírfa. Az erdő legnagyobb részét a bükkfák népesítik be. Tűzifán és csak a falusiaknak jó épületfán kívül van szerszám- és épületfa az erdőben, de ezekből nincs értékesítés sem jövedelem. A makkoltatásból származó haszon nem rögzíthető, mert a makktermés bizonytalan. Malom: van két pataki malom, évi árendájukat lásd fent. De csak ősszel és tavasszal, meg esős időkben van elég visük az őrléshez. Az év más időszakában sokszor egyáltalán nincs vizük. A hegyek kövesek és sziklásak, s ezekből nem volt még semmi haszon. Sziget, puszta nincs. HETFŐHELY - káptalani birtok 1733. november 15. PPL 23/733. Nr 3 pg 54-55. Jb 6; Igá 6 ló. Sz2+4(6). R9 + 3 (12). Mm 2. Árendájukat nem lehetett rögzíteni, mivel eddig nem volt az urasággal semmiféle szerződésük vagy megyezésük. A jobbágyok mind jövevények s a hely ebben az esztendőben népesült be. A határ erdők és hegyek közt fekszik. Hossza 30 perc, szélessége 25 perc. Eladási lehetőség nincs. Még a borkimérésből sem volt még jövedelem, mivel a jobbágyok csak nemrég költöztek ide és kevesen is vannak. Szántóföldjük, mivel csak nagyon kevés van, nincs forgókra felosztva. 1 p. m. elvetése után, figyelembe véve a föld minőségét, ősziből 2—3, tavasziból 3—4 p. mérőt teremhet. Ez a föld, akárcsak a rétek, a jelenlegi jobbágylétszámhoz kevés, hacsak idővel nem irtanak erdőt és ligeteket. Itt még egy jobbágy sem tudna megélni. Elhagyott föld nincs. Idők folyamán irtással többet lehet művelhetővé tenni. A rétekről jó széna gyűjthető egybe. Pillanatnyilag azonban egy jobbágynak is kevés a rét. De ha letakarításra fordítanak bizonyos fáradtságot, több jobbágynak is jut. Á rétekről 1 kocsi széna gyűjthető. Hirtelen záporok idején víz borítja el a réteket, de ez ritkán fog előfordulni. Szőlő nincs. Erdő: mivel az egész területet körülöleli az erdő, nem volt felmérhető. Egyébként hegyeken és völgyeken vonul végig. Különböző fák vannak benne, így tölgy, cser, bükk, fehér nyár, kőris, nyírfa és fenyő. Az erdő nagyobb részét a tölgyek uralják. Van épületfa és szerszámfa is, de a jobbágyok tűzifáján kívül eddig még más hasznát nem vették az erdőnek. A malom évi bérét lásd fentebb. Csak tavasszal és ősszel van elegendő vize az őrléshez. Az év többi szakában nemritkán teljesen hiányzik a víz a patakból. Hegyei kövesek és sziklásak. Más haszon nem volt még ezekből, mint a mészégetésből. De rendszeresen nem égetnek, csak ha idegenek külön kérik az építkezéseikhez. így az ebből fakadó jövedelmet még nem lehet rögzíteni. Általában az ötödik köbmétert, amit 8 garasért adnak el, az uraságnak szokták leadni. Sziget, puszta nincs. URFY — káptalani birtok 1733. november 17. PPL 23/733. Nr 3. pg 56-57. Jb 1 ; Igá 1 ökör. Sz 49. R 22; Sző 6. Ár 3. Az egyetlen jobbágy ennek a helynek örökös jobbágya. Területe hegyek és erdők közt húzódik. Hossza rendes lólépéssel mérve 40 perces, szélessége 20 perces. Mivel csak egy jobbágy lakik itt, nincs áruforgalom sem kocsmai haszon. A szántóföldek két részre vannak osztva. Egy p. m. után ősziekből átlag 2—3 mérő, tavasziak-