Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

SZŐKE — káptalani birtok Jb 15 + 1; Igá 9 Sz 182 + 222 (404). R 30+60 (90). Sző 21+39 (60). Ár 31'50; Mm 2; Bár 0'12; Mc 1'40; Mh I'IO; Mk 2*17. A jobbágyok örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A határ D felé sík, gyengén emelkedő, É felé dombokkal és völgyekkel szabdalt, bokros és ligetes részekkel. Hossza rendes lóléptékben mérve 1 óra és 50 perc, szélessége 20 perc. Értékesítési lehetőségük kicsi. Az uraság 15 urna bort mér ki. Szántóföldjeik két forgóban vannak felosztva a jobbágyok közt. Ősziekből 2—3 mérőt teremnek, tavasziakból 3—4 mérőt egy pozsonyi mérő elvetése után. A föld, úgy tűnik, elég a jelenlegi jobbágylétszámhoz. Több jobbágyot idetelepíteni nem lehet. Kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyeget. Legelő a jobbágyok jószága részére a parlagon heverő földek, a ligetek és erdők között van, úgy tűnik elég a jószágnak. A rétek nagyobb része jó szénát ad és elég a jelen létszámhoz. Egy kaszás után 1 kocsi szénát gyűjtenek egybe. Kiadott rét nincs, de nincs is terület újabb réteknek. Árvízveszély nincs. A szőlőkből egy kapásról átlag 4—5 urna bor kerül ki. Régi ültetésűek. A bor urnáját 50 dénárért lehet értékesíteni. Többségében vörös bor terem. Külsőknek, az egy Bálint Ferencet kivéve, aki a szomszédos Regényén a Prainer uraság alattvalója, s akinek egy kapás szőleje van itt, nincs a határban másnak szőleje. További telepítésre, hacsak nem irtanak ki egy részt az erdőből, egyelőre nincs lehetőség. Az erdő hossza 45 perc, szélessége 10 perc kiterjedésű. A síkságon terül el. Van benne tölgy és cserfa s más nincs is. Építkezéshez és szerszámkészítéshez alkalmas fa van az erdőben, de ebből nem értékesítenek semmit, csak az számít, amit tüzelőnek hordanak el. Makkoltatásból most kezd némi jövedelem befutni, de ritkán terem makk. Malom kettő van, mindkettő pataki malom. Csak esős időkben, ősszel és tavasszal hoz hasznot. Hegy, sziget, puszta nincs. B OST A — káptalani birtok 1733. augusztus 14. PPL 23/733. Nr. 3. pg 38-39. Jb 16 + 4; Igá 7+13. Sz 126 + 319 (439). R 34+ 136 (170). Ár 40; Mm 1; Mc0'50; MhO'10. A jobbágyok örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A határ- sík, gyengén emelkedő dombokkal és mélyebb völgyekkel szabdalt, csalitokkal, bokros részekkel kevert. Hossza 35 perc, szélessége 25 perc. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság azonban évente kb. 33 urna bort mér ki. Szántójöldek: két mezőben vannak szétosztva. 1 p. m. vetőmag után ősziekből 2—3, tavasziakból 3—4 mérő terem. A terület elegendő a jelenlegi jobbágy létszámhoz, de a szántók és rétek összességét figyelembe véve méc 3 jobbágyot lehetne ide telepíteni. Árvízveszély nincs. Legelők: csak a pihentetett földek, a csalitosok és erdők között vannak, de ez elég a jobbágyok jelenlegi marhaállománya részére. Rétek: harmadrészük sasos, másik kétharmad részük azonban jó szénát ad. Fölösen van rét, úgyhogy, amint föntebb mondtuk, még három jobbágyot lehetne itt elhelyezni. Egy kaszás után átlag egy kocsi szénát gyűjtenek be. Az említett réteken kívül más nincsen. Nincs is lehetőség több rét letisztítására. Áradás nem fenyegeti a réteket. Szőlő nincs ezen a helyen. Erdők: 30 perc hosszúságú és 15 perc szélességű az erdők területe. Van itt cser, tölgy, platán, kőris, szilfa, de az erdő nagyobb részét a tölgy és cser alkotják. Valamirevaló épületfa azonban nincsen, így hát értékesítés sincsen. Csak a lakosságnak járó tűzifa jelent értéket. Makkoltatásból nincs rendszeres bevétel, mert nincs mindig makktermés. Malom: van egy pataki malom, de ez csak esős időben, meg ősszel és tavasszal kap elegendő vizet az őrléshez. Hegy, sziget, puszta nincs.