Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Két forgóban vannak felosztva a jobbágyok közt. A jelenlegi létszámhoz képest sok a föld. Másnak kiadott föld nincs. A Dráva a föld egyharmadát gyakran elárasztja vízzel. A hely föld tekintetében elbírna még 3 jobbágyot, rétek tekintetében pedig még 19-et. Legelő csak az van, ami a csalitosok, a szántók és erdők között akad. Mivel kevés a jobbágy és a jószág is kevés, azért jelenleg elégséges a legelő, sőt sok is. A rétek jó szénát adnak, kb. egy kocsira való jut egy kaszáló után. Kiadott rét nincs. De nincs is lehetőség további rétnek való letisztítására. Sok a rét, így ha szántóban nem lenne hiány, még 10 jobbágynak jutna. Szőlő nincs. Az erdő a síkságon terül el s ennek egyik része egészen a Dráváig ér le. Sokféle fa van benne: tölgy, gyertyán, fehér nyár, fekete nyár és fűzfa. Az erdő felét mégis, bár szétszórtan vannak, a tölgyfa képezi. A tűzifán kívül lenne épület- és szerszámfa is, de itt nincs értékesítés. A makkoltatási jövedelem ingadozó, mert ritkán van makktermés. Mivel a szántókat és réteket kivéve az egész területet az erdő borítja, de szétszórt részekben, azért hosszát és szélességét nem lehetett lerögzíteni. Malom, hegy, sziget, puszta nincs. Van itt azonban egy halastó, szélessége 30 lépés, hossza 1 holdnyi. Mocsaras és algával teli. De ki lehetne tisztítani, és akkor mégis lenne valamicske haszna az uraságnak. VEITHE — káptalani birtok 1733. július 7. PPL 23/733. Nr. 3. pg 26-27. Jb 8 + 2; Igá 10+14. Sz 140+146 (286). R 32+104 (136). Ár 26'25; Mm 4; Mc 3'70; Mh 2'50. A lakosság. Ez a hely csak 24 évvel ezelőtt népesült be. De mivel a lakosok részben Hiricsről, részben Luzokrók költöztek ide és mint ugyanannak az uraságnak a jobbágyai ott örökös jobbágyok voltak, azért itt is mind örökösek és örökletesek. A határ sík, csalitos és bokros részekkel tarkított. A mai lakott terület a Dráva felé mélyenfekvő. Hossza az egész határnak 1 óra és 35 percnyi, szélessége 25 percnyi. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság azonban évenkint a kocsmában kimér kb. 11 urna bort. A szántóföldek a jobbágyok közt két forgóban vannak felosztva. 1 p. m. vetés után ősziekből 2—3 p. m. tavasziakból 3—4 p. m. termést hoznak. A jelenlegi jobbágylétszámhoz képest sok a föld, úgyhogy ezeket illetően még 4 jobbágy, a réteket illetően pedig még 9 jobbágy költözhetne ide. Elhagyatott vagy idegeneknek kiadott föld nincs. A Dráva közelsége miatt a föld egy része nem ritkán van ki téve árvízveszélynek. Legelő csak annyi van, amennyi a szántók és az erdők között akad, úgy tűnik azonban, hogy ez elég is a jobbágyok jelenlegi állatállományának. A rétek elég jó szénát adnak és mint mondtuk, még 9 jobbágynak szolgálhatnának alapul. Átlag egy rendes kocsi szénát takarítanak be egy kaszásról. Másoknak kiadott rét nincsen. Nincs lehetőség újabb rétek feltárására. Mivel a terület közel van a Drávához, a rétek néha víz alá kerülnek. Szőlő nincs. Az erdő két részből áll. Az északi részen csupa tölgy és makktermő fa van. Ennek hossza fél órás, szélessége 25 perces. A déli rész a Dráva felé esik s a jelenlegi lakott résznél kezdődik. Itt kevés tölgyet és makktermő fát kivéve csupa feketenyár és haszontalan fűzfa van. Hossza ennek 1 óra és 5 perces, szélessége 25 perces. Tűzifán kívül csak kevés az olyan fa, amit építkezésnél vagy szerszámkészítésnél fel lehetne használni. így aztán kevés haszna van az uraságnak. A makkoltatás maga bizonytalan, mert nincs mindig makk, ezért ennek hasznát nem lehet rögzíteni. Malom: egy drávai malom van, ennek évi hozama 4 forint. Állandóan a Dráva folyásában van, így mindig van vize. Télen kivonják a partra a jég miatt, biztonságosabb helyre. Hegy, sziget nincsen. Puszta, amely sajátja volna e helynek és ide lenne csatolva, nincsen. A szomszédos Csősze puszta harmadát azonban használják, ennek másik két harmadát Luzok és Piskó birtok lakói használják. Az egész három egyenlő részre van osztva, s az uraság kilenced és tized fejében, meg évi 4 forint bérért átengedte nekik. BOGDÁSSA - káptalani birtok 1733. július 9. PPL 23/733. Nr 3. pg 28-31. Jb 21+5; Igá 27+13. Sz 448+201 (649). R 140+76 (216). Ár 52'75; Mc 11*20; M h 4'30.