Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

inkább fehér bor terem, mint vörös. A szőlők legnagyobb része régi ültetés. Külsőknek (Budafa, Mánfa, Bogád, Pécs, Vasas, Kozár) is van itt szőleje. További szőlő ültetésére nincs már hely, hacsak nem irtanak ki egy erdősrészt. Az erdő a hegyek és völgyek közt 35 perc hosszúságban és 20 perc szélességben húzódik végig. Van itt tölgy, bükk, gyertyán, hársfa; ötödrésze makktermő fa, a többi területet a gyertyán foglalja el. A tűzifán kívül van fa a szerényebb paraszti építkezésekhez. Makkoltatásból nincs rögzíthető haszon, mivel ritkán van makktermés. Malom nincs. A hegyek kövesek és sziklásak, de haszon nincs belőlük. Sziget, puszta nincs. ÁRPÁD — püspöki birtok 1733. szeptember 16. PPL 23/733. Nr 2 pg 100-102 (28 német és 2 horvát jobbágy van itt, összesen tehát 30. Igásállata csak a két horvátnak van: 3 + 2. Szántója mindenkinek egyformán 13 pozsonyi mérőjű területe van, összesen 390 p. m. Rét ugyancsak egyformán van mindenkinek 4 és fél kaszása, összesen 135. Azonkívül az uraságnak is van itt 160 p. m. szántója és 20 kaszás rétje.) A jobbágyok, két horvátot kivéve, akik négy évvel ezelőtt költöztek ide, mind jövevények és migralisták. Germania Svevia nevű megyéjéből származnak s ez a hely az 1733-as esztendőben népesült be. Mindegyikük az urasággal kötött szerződés szerint köteles a három szabad esztendő elteltével háza után 5 forintot és 8 munkanapot leróni. Minthogy kimaradásuk eddig bizonytalan volt és szabad esztendeik még nem teltek le, nem vezettük be a rovatokba az 5 forint árendát, hanem csak egy összegben jeleztük a 140 forintot. A határ a lakhely felett É irányban kissé dombos-völgyes, többi része egészen sík. Hossza 45, szélessége 25 percnyi, rendes lelépéssel mérve. A kereskedelem lehetősége csekély. Az uraságnak sem volt eddig jövedelme vagy haszna a kocsmából, miután még nem járt le a jobbágyok három szabad éve. A szántóföldek még nincsenek táblákra osztva, mivel a település még egészen friss. Ezek a földek 1 p. mérő után átlag 2—3 mérőt teremnek ősziekből és 3—4 mérőt tavasziakból. A szántók és rétek nem elegendők a jelenlegi létszámnak, úgyhogy itt csak 15 jobbágy létezhetne. A felsorolt földeken kívül nincs más, ami el lenne hagyatva. Másoknak kiadott föld nincs ugyan, de sok pécsinek van itt földje, amit a felszabadulás utáni pécsi kamarai bizottságtól kapott s amelyekről az uraság eddig még semmi bért nem kapott. Ezek a következők: a dominikánus atyák, Fischer János, Kronoveter József, Bana János úr, Zvonarics Antal, Piks Ádám, a pálos atyák, Krecsmár J. György, Somogyi Ferenc úr, Illyés Mihály. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő nincs egyéb mint a learatott földek, a lekaszált rétek és a ligetek táján lévő területek, de ez elég is. A rétek jó szénát adnak, de a jelenlegi jobbágylétszámhoz kevés a rétek területe, ez csak 15 jobbágynak elég. Egy kaszás után átlag egy rendes kocsi szénát gyűjtenek be. Kiadott rét nincsen, kivéve azokat, amelyeket a visszafoglalás után a Pécsett felállított kamarai bizottság eladományozott és amelyekről az uraság eddig nem kapott még senkitől árendát. Árvízveszély nincsen. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni. Többnyire vörös bor terem. Ami szőlő van, az mind 4 évvel ezelőtt lett ültetve. Csak egy pécsinek van itt szőleje. További ültetésre nincs lehetőség. Erdő nincs, csak egy kis liget van, ami nem tudja a jobbágyok saját tűzifáját biztosítani. Majd az uraság más erdeibe kell menniök tűzifáért. Malom, hegy, sziget, puszta nincsen. LIPÓCZ PUSZTA — püspöki birtok 1733. november 18. PPL 23/733. Nr 2 pg 104. Ez a puszta nincsen határozott birtokhoz csatolva, hanem a szomszédos egyházi birtokok jobbágyai, csupán a kilenced és tized ellenében használják a püspöki uraság engedélyével. A terület hegyek és erdők közt fekszik. Hossza 30, szélessége ugyanannyi perces, rendes lólépéssel mérve. Az erdő hegyeket és völgyeket borít be és mivel körülfogja az egész területet, nem lehetett pontosan felmérni. Van benne bükk, gyertyán, tölgy, platán, vadkörte; legnagyobb részben a bükk foglalja el a terepet. Van itt épület- és szerszámfa is, de mivel innét eladás nincs, így nincs semmi jövedelem belőle. Makkoltatásból sincs rögzíthető jövedelem, mert csak ritkán terem makk. Különben ha ezt a pusztát be kellene népesíteni, itt föld tekintetében csak kettő, rét tekintetében csak egy jobbágy tudna megélni.