Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

a királyi kinevezéssel kapott, már elfoglalhatta. Gróf Zichy Imre május 18—án beiktatja a Baranya megyei, s tíz nappal később a Tolna megyei főispáni méltóságba.

5 Az egyházmegye kormányzását csak 1733. július 19-én vette át az új püspök, miután Pozsonyban Eszterházy Imre esztergomi érsek kezébe letette a hivatali esküt. A későbbiek megértése szempontjából még hozzáfűzünk néhány adatot. A püspököt augusztus 15-én Győrben találjuk, 30-án pedig Bécsben. Mindkét helyen papokat szentel. Ezután hosszabb ideig lehetett távol Pécstől, mert csak november 30-án végez először megyéspüspökként ünnepélyes istentiszteletet a pécsi székesegyházban. A gyenge egészségű férfi nem sokáig volt pécsi püspök. 1734. december 25-én halt meg Bécsben, ahol gyógykezeltetés céljából tartózkodott. A bécsi Stefansdomban van eltemetve.

7 A kronológiát figyelve könnyen megértjük a püspököt az összeírás késleltetésénél. Mivel a pápai megerősítés előtt nem vehette át az egyházmegye kormányzását, nem is intézkedhetett az egyházi birtokkal kapcsolatos dolgokban. És ismerve az állandó feszültséget, mely elődje és a pécsi káptalan között éppen birtokügyekben évtizedeken keresztül fennállt, bölcsen óvakodott attól, hogy mindjárt kormányzása kezdetén vagy már azt megelőzően kellemetlen helyzetbe kerüljön. A Helytartótanács állandó sürgetésére azonban mégis csak meg kellett indítania az összeírás gépezetét, mely június 22-től november 20-ig végezte el a nagy feladatot. Óvatossága ellenére mégiscsak felkeltette a káptalan gyanakvását, melynek a kanokonok feljelentésben adtak kifejezést. A pécsi káptalan volt az összeírásban érdekelt másik fél. A káptalani testület feje ekkor Bakich Gábor nagyprépost volt.

8 Nesselrod püspök nevezte ki kanonokká, majd általános helynökévé s ő kormányozta az egyházmegyét, mielőtt Thurn püspök átvette volna a kormányzást; tehát július 18-ig Bakich volt az úr az egyházmegyében és természetesen a káptalanban is. Bohus Imre kanonok Nesselrod egyik ügyvédjének volt a fia; Nesselrod nevezte ki kanonokká. Givovich Miklós, Domsits Mátyás és Fonyó Sándor kanonokok szintén Nesselrodnak köszönhették kanoniájukat. Utóbbi volt a Szeminárium prefektusa, aki akkor még elszámolással tartozott a püspöknek s ez sok kellemetlen órát szerzett neki. Az idegenben tartózkodó Smackers kanonok személyét kikapcsolhatjuk a vitás kérdésekből. A fentiek, egytől egyig jónevű papok a pécsi egyházmegye történetében, a káptalan érdekei védelmében szembenálltak a püspökkel. Azok az idők elmúltak már, amikor Nesselrod püspök és a káptalan elkeseredett harcot folytattak az egyházi birtok megosztása ügyében, bár a kérdés még mindig nem volt teljesen tisztázva az 1723-as győri döntés után sem. De Nessel rod magas kora és az a tény. hogy a káptalan tagjait már mind ő nevezte ki, fegyverszünetet parancsolt. Az egész birtok egynegyedét a káptalan kezelte, de háromnegyed részét a püspök jószágkormányzói tartották kezükben. A káptalan neheztelése elsősorban ezek felé irányult. Nem kezelték külön a székesegyház vagyonát, sem a szemináriumét, hanem mindent egybevettek és így gazdálkodtak. Vájjon megkapta-e a templom a birtoka után ráeső részt, és a papnevelésre is fordítottak-e annyit a jószágkormányzók, amennyi illette ezeket az intézményeket — ez nyugtalanította a káptalani testületet. Számot tudnak-e majd adni az elhunyt püspök jószágkormányzói arról, hogy mennyit költöttek a két intézményre? Thurn püspök a birtokosok szerint csoportosítva akarta az összeírást lebonyolítani. De hogyan fogja csoportosítani ezeket, mikor e téren még sok a bizonytalanság; vájjon nem fogja-e a legjobb falvakat a püspöki birtoktesthez íratni s így megkárosítja a többi érdekelt félt? Nesselrodot ezzel vádolták és most az új püspök is talán ugyanezt készül tenni „önkényesen" megállapított csoportjaival.

9 Az összeírásban érdekelt harmadik és negyedik fél a székesegyház volt tehát és a szeminárium. Ezek birtokait a káptalan teljes kizárásával kezelte a püspöki jószágkormányzóság és soha betekintést sem engedett az elszámolásokba.

10 A székesegyház és szeminárium birtokát az összeírásnál nem választották szét, de levá-