Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

Szita László: Bevezetés

BEVEZETÉS A Baranya megyei Levéltár tizedik kötetét bocsátjuk útjára. Ez a kötet a Baranya megyei telepítéseket tárgyalja a 17.— és 18., valamint a 20. században, tovább a sok nemzetiségű Baranya megye népességének fejlődését, különös tekintettel nemzetiségeire. Forrásismertetéseink és tanulmányaink az e tematikába tartozó kérdéseket a teljesség igénye nélkül tárgyalják, mert a kutatás kezdetén állunk Baranya nemzetiségtörténeti problémáinak feltárásában. A levéltár e munkát első lépésnek tekinti a Baranya megyei nemzetiségek történetének feltárásához. Egy későbbi kötetünket majd ismét ennek a témakörnek szenteljük azzal a tudatos céllal, hogy arra az időre újabb kérdések bemutatása és tisztázása válik valóra, mind a délszláv, mind a német nemzetiségek múltjának felkutatásával. Mindezt az indokolja, hogy a szocialista nemzetiségi politika jelentős feladata a nemzetiségi élet minden területen való kibontakoztatása. Ehhez a legkülönbözőbb eszközökkel járulunk hozzá. Államunk anyagi támogatással és a kultúra kibontakoztatásának különféle eszközeivel. A nyelvművelés emelésével, a nemzetiségi oktatásügy nívójának objektív és szubjektív feltételeinek biztosításával. A helyi tudományos kutatás pedig azzal, hogy feltárja a közös múltat, arról objektív képet rajzol. A baranyai helytörténeti kutatás csak a legutolsó esztendőkben foglalkozott nemzetiségeink múltjával. A polgári helytörténetírás jelentékeny mennyiségű tanulmányt publikált a témakörről, amelyek elsősorban a Délkelet-Dunántúlon élő német nemzetiségek múltjával foglalkoztak. A délszláv nemzetiségek fejlődéstörténetének kutatása háttérbe szorult. A most megindított és több évre tervezett kutatás a források alaposabb és szélesebb körű feltárását tűzte ki célul. E mellett olyan helytörténeti kutatócsoport megszervezése és kialakítása vált szükségessé, amely igényesen, a nyelveket ismerve, hosszabb távon kíván és tud foglalkozni a témával. E munkaközösség az elérhető forrásokat feltárva, publikálva, a részkérdéseket tanulmányban bemutatva arra vállalkozhat majd, hogy a nemzetiségek múltjának szintézisét is elkészítse a Baranya Monográfia Sorozat keretében folyó munka számára. Ez a kötet azokat a latin-nyelvű forrásokat teszi magyar nyelven közzé, amelyek a török uralom alatt és közvetlenül a felszabadulást követő időszakban, az elnéptelenedett Baranya újratelepüléséhez és nemzetiségi struktúrájának kialakulásához nyújtanak adatokat. A megye keleti és délkeleti része a legkedvezőbb agrár-geográfiai viszonyok miatt, valamint a Dunához való közelsége következtében lett a bevándorló nemzetiségi lakosság elsődleges letelepedési zónája. Németeknek, délszlávoknak egyaránt. Megfigyeléseinknek és kutatásainknak zöme nem véletlenül ennek a területnek legjavát bíró Batthyány birtok népeire irányult. A nemzetiségi lakosság területi elhelyezkedése, gazdálkodásuk, politikai magatartásuk,