Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

jelentős részben vlach nomádokból álltak. A vojnik egységek neve törökül „gönder", szerbül „koplja", vezetőjük neve cseribasi vagy szeraszker volt. Uo., 170—175. I. a vlachokról megemlíti, hogy az 1467/68. évi branicseszki defter az első ismert vlach törvényt őrizte meg, amely adóikat szabályozta, s közben leírta életmódjukat. A szendrői szandzsákban akkor 12 ezer vlach háztartást jegyeztek fel. A szerémi szandzsákban a 16. század 80-as éveiben 87 kenéz vezetése alatt éltek. Barabás Samu, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó oklevelek és levelezés, II. kötet, Budapest, 1890, 294. I. említi 1552-ben a Csáktornya környéki, a töröknél is rosszabb martalócnak nevezett oláhokat, v. vlachokat, akik Zrínyi szolgálatában állottak. 10 Szita László, Adatok a délszláv népcsoportok betelepüléséhez a török utáni Baranya megyében: MTA—VEAB Értesítője II., A Dunántúl településtörténete II. (1686—1768), Veszprém 1976, 205—208. I. munkájában, mely területileg a szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi kiterjedésével megegyezik, 1711 után 36 szerb lakta helységet mutat ki. A 36 szerb helység már 1591-ben az itt közölt összeírásban is megtalálható. Fekete Lajos, A Siyapat írástípus a török pénzügyigazgatásban: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei; VIII. köt. 1—4. sz., Budapest, 1957, 54—56. I. c török adójövedelmek pontos részletezéséről beszél, azok eredetéről és a magyar adózásból átvett földesúri adók török lejegyzésének módját írja le. 18 A gabonamértékekről: Bogdán I.—Papp Zs.—Szabó M., Kétszázéves gabonaszemek; Agrártörténeti Szemle; V. évf. 1—2. sz., Budapest, 1963, 61. I., valamint még Urbáriumok a XVI—XII. században, Szerk.: Maksay Ferenc, Budapest, 1959, 837—840. I. 19 A szőlőtermelés mértékeiről: Vass Előd, Törökkoppány . . . i. m. 63., 69. és 73. I. Törökkoppány must tizedeinél szintén a cseber mértéket használták. -° Szigetvár 1559. évi pénzbeszedéséről a malomházakból c. jegyzéket közölte: Bezerédy Győző, Újabb adatok a XVI. századi Baranyából; Baranyai Művelődés, Pécs, 1976. II. sz., 37—40. I. 21 A török majorság(csiftlik)-birtok szabályozásáról intézkedett a budai tartomány (vilayet) törvénykönyve kanunname) is, erről: Sadik Albayrak, Budin kanunnamesi ve Osmanli toprak meselesi, Istanbul 1973, 126—127. I., valamint még egy major épület 1709. évi leírásáról: Szita László, Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején: Baranyai Helytörténetírás, 1974—1975, Pécs, 1976, 111—112. I. közli a Batthyány uradalom 1709. évi összeírását a rác és kuruc dúlás után, s ebben egy, a bólyi pusztán álló majorház részletes leírásai nyújtja. RÖVIDÍTÉSEK: (A kézirat feljegyzéseiben helységenként ismétlődő szavak rövidítéseit a következőkben mutatjuk be.) ill. = illeték n. t. — nevezetthez tartozik t. = tized t. n. = tartozik a nevezetthez