Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

Kat. Flügel 1399. Mikrofil mje: OL, Mikrofilmtár, 1245. számú doboz, említi Velics A.— Kammerer E., i. m. I. köt., 340—344. I. 10 Salamon Ferenc, Magyarország a török hódítás korában, Budapest, 1886, 270. I. munkájában említi Aini Ali leírását a hódolt Magyarország 1614. évi hivatalos török közigazgatási beosztásával, ahol a budai tartományban (vilayet) mohácsi szandzsák szerepel, de szekcsői nem. Hasonló esetet állít Káldy Nagy Gyula, Magyarországi török adóösszeírások, Budapest, 1970, 100—101. I. című munkájában, amikor a mohácsi szandzsák fejadófizetőinek számát 1577/78-ból és 1631-ből sorolja fel. Mindkét esetben mohácsi és nem szekcsői szandzsák megnevezés szerepel, pedig a két helynév területileg ugyanazt jelentette. 11 A szekcsői-mohácsi szandzsák 1580 évi adóösszeírásának defteré: Isztanbul Basvekalet Arsivi, Tapo Defteri, Nr. 593, Varak 85. Mikrofilmje: OL, Mikrofilmtár: 10. 127. számú doboz. A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi részletes adóösszeírásának defteré: Uo., Tapo defteri Nr. 632, Varak 122. Mikrofilmje: OL. Mikrofilmtár 10 127. számú doboz. Az 1613. évi szekcsői-mohácsi szandzsák részletes adóösszeírásának defteré az 1591. évi defter másolata, őrzi: Wien, Nat. Bibi. Türk. Hass. Mxt. 637, Kat. Flügel 1378. Mikrofilmje: OL, Mikrofilmtár, 1248. számú doboz. 12 A II. Szulejmán szultán uralkodási idejére (1520—1566) keltezett, 1547 körüli összeírás elé bemásolt kanunname teljes szövegének fordítását Id.: Vass Előd, Mohács város... i. m., 28—30. I., valamint az 1580. évi adóösszeírás elé bemásolt kanunname teljes szövegét szintén magyar fordításban: Vass Előd, Tolna megye a mohácsi csatától a török kiveréséig: Évszázadokon át, Tolna megye történelmének olvasókönyve. Szekszárd, 1978, 164—168. I. 13 Fekete Lajos, Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeirása, Budapest, 1943, 6—11. I. a török összeírásokról általában beszél, s azok közlésének módját említi. H A 16. századi különböző években készült török defterek helyneveinek különböző számát szemlélteti az, hogy a szekcsői nahiye területén, amely nem változott lényegesen, 1554-ben 18 helységet, s már 1591-ben 31 helységet írtak össze. A különbség, itt 40°/o-°

s volt. A mezővárosi és falusi „kapu" török adóegység-fogalom paraszti háztartásként való értelmezésének megkülönböztetéséről az 1591. évi összeírásban lejegyzett „hane" török fejadóegység-fogalom és a „kapu" adóegység különbözősége alapján beszélünk. Ha a „kapu" adóegység fogalmát egy paraszti háztartással, a „hane" adóegység fogalmát pedig egy kis családdal azonosítjuk, akkor 1591-ben Mohács városban pl. egy paraszti háztartásra átlagosan két kis család, egyenként 3,5, illetve együttesen 7 lélekszámmal számitható ki. Csipes Antal, Békés megye élete a XVI. században, Békéscsaba, 1976, 19. I. közli összeválogatott példái alapján, hogy 1560 körül a családok száma a legtöbb esetben Békés megyében az összeírt porták kétszeresét sem teszi ki. Mészáros László—Hausfatter Katalin, A hódoltsági mezővárosok népességszámának kérdéséhez (1546—1562); Demográfia, 1974. évi 2. sz., Budapest, 1974, 220. I. Káldy Naay Gyula és Szakoly Ferenc eredményeire hivatkozva a mezővárosi portára a 15 fős lélekszámot is elfogadhatónak tartja, ezzel tulajdonképpen már ő is megkülönbözteti a mezővárosi és falusi portán, a. m. paraszti háztartásban lakók fizetett adóegységeikből feltételezhető számát, bizonyos években, s bizonyos helyen. L

' A mohácsi szandzsák 1577/1578. évi fejadóösszeírásáról: Káldy Nagy Gyula, Magyarországi török adóösszeírások, Budapest, 1970, 100. I. A Mohács előtti korban a délszláv— magyar együttélésről Szlavóniában és a Szerémségben írt: Pavicic, S., Podrijetlo nasela i govora u Slavoniji, Zagreb, 1953, 34—35. I. és 113 I. uo., említi a mohamedán népesség elhelyezkedését a török uralom alatt, s a közéjük került délszlávok és magyarok összeolvadását is. Egy 1500 körüli Jajce várában íródott magyar-délszláv nyelvű bosanica írással lejegyzett (glagolita és cirillica keveréke) névjegyzék, v. zsoldlajstrom keverék nyelve is arra utal, hogy a mohácselőtti időkben létezett egy magyar—délszláv keveréknyelv, amelyet a török uralom, illetve a Balkán-félsziget belsejéből a törökök által ide telepített szerb-bolgár-vlach népcsoportok megjelenése szüntetett meg. A jajcei névjegyzék kézirata: OL, 0—211, Vegyes eredetű peres iratok gyűjteménye. Jelenleg Cvetko Mladenov bolgár kutató készíti sajtó alá. A szerb személynevek arab betűs török lejegyzésből való kiolvasásánál segítségünkre volt Jaksics Iván, akinek köszönettel tartozunk. Ezenkívül felhasználtuk: Kalendar za prosztu 1971 godinu. Izdanje Glavnog Szaveza Udruzenog Pravoszlávnog Szvestensztva Sz. F. R. J., Beograd, 1971, muska imena . . . A délszláv személynevekből bolgár és vlacb eredetű személynevek is elválaszthatók, a vlachokról: Vass Előd, Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása; Somogy megye múltjából, Kaposvár, 1972, 59. I. Észak-Somogyban 89 faluba telepítettek 1581 körül vlachokat, valószínűleg török vojnik katonai alakulatok keretében. A török vojnik szervezetről írt: Olga Zirojevic, Tursko vojno uretjenje u Srbiju, 1459—1683, Beográd, 1974, 162—165. I., megemlíti róluk, hogy