Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
Sörház u. (budai) 2. és 3. Scholtz sörfőző mester mindkét háza ugyanabból az Ágoston téri közkútból kiinduló vezetékből kapott vizet, mint a vele szomszédos Pucher sörfőzőéké. Scholtz Antal is 1863/64-tői fizetetett vízbért, évi 10 forintot. Az 1875. évi rendezéskor a 2-es sz. ház magánkútja után 30 forintot, a 3-as számúé után 20 forintot vetettek ki. 1880 és 1882 között a városi pénztárkönyvek szerint az előbbi után ifj. Scholtz Antal fizette a vízbért, az utóbbi után id. Scholtz Antal. 1890-ben id. Scholtz Antal a Sörház u. (budai) 6. sz. házába kérte a víz bevezetésének engedélyezését. Sörház u. (budai) 5. Szautter Gusztáv magánkútja a Malom u. (budai) 6. sz. háznál ismertetett vezetéken kapott vizet. Sörház u. (budai) 6. ld. Scholtz Antal 1890-ben, a tanács engedélyével az Ágoston téri közkútból vizet vezethetett az itteni magánkútjába is. 226 Szigeti külváros Kórház tér. A „Városi koróda" kútjának és vízvezetékének a költségvetését 1871. december 12-én nyújtotta be Lukrits Ignác városi mérnök. A költségvetésben szerepel egy 100 akós víztartály, 82 öl hosszúságú, 3 hüvelykes Floridsdorfi égetett cső, 9 darab görbe cső, 6 hordó Palmos Portland cement, 2000 tégla és 20 kocsi homok. Az anyag összesen 558 forintba került. A vizet közvetlenül a Ferenciek utca 28. sz. ház magánkútjából vezették ide (I. a mellékelt térképen). A ferencrendi kolostor előtti közkútból jó ideig alig jutott víz a kórházba. 1887-ben a püspöki magánkutak vízfeleslegének egy részét a Ferenciek melletti kútba juttatták és a kórház jobb vízellátását is biztosították. A kórház udvarán két ásott kút is volt. A török kori templomtól északnyugatra szivattyús kút látható egy múlt század közepén keltezett képen. A másik ásott kút hátul volt a gazdasági udvarban. Petreselem (Petrezsil) u. 27. Az 1836/37. évi városi pénztárkönyvben„Krasznay úr" először szerepel, mint az „új Ferdő" tulajdonosa. Az 1834/35. és az 1835/36. gazdasági évről nem maradtak városi pénztárkönyvek, így csak az 1836 37-ben feltüntetett 36 forintnyi hátralékból következtethetünk arra, hogy az új fürdőt 1833-ban, vagy 1834-ben nyitotta meg a tulajdonosa. Krasznay évente 10 forint vízbért tartozott fizetni a városnak. Hátraléka 1840/41-re 66 forintra növekedett. A következő évre a tartozás nagy részét rendezte, mert csak 6 forint hátraléka maradt. 1841. március 1-én Braun György „az új fürdő házat", a hozzá tartozó kertet, felszerelést és „teke asztalt" 5500 forintért megvette Krasznay Karolinától. 227 A fürdő a Petrezselyem kút elosztó medencéjéből kapott vizet. Braun 1842ben bepanaszolta a tanácsnál a házával szemben levő közkútnál éjjel is mosó és sulykoló asszonyokat. A tanács a panaszt elutasította. 228 A panasz oka nem is annyira az éjjelbe nyúló zajongás volt, mint a fürdő vízhiányának a megszüntetése. Az utóbbi csak fokozódott amikor a Makár utcai medencés közkutat is megépíttette a város (1853). A Petrezselyem forrás átlagos napi vízhozama ma is kb. 60 m 3 ; ennek 2/3 részét a püspök kapta. 20 m 3 jutott a Petrezselyem
