Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

a házban; a kútból akkor már 4 év óta nem folyt víz az állandó vízhiány miatt. A kivizsgáló bizottság a szárazságot tartotta a vízhiány okának, nem a rosszul épített vezetékrendszert. Vissy (valójában Sziegriszt) 4 évi vízbérhátralékát nem engedték el, csak az összeget csökkentették.

64 Apáca u. 13. Fiala Lajos ügyvéd magánkútja is az 1859. évi összeírásban szerepel először. A vezetékre kapcsolt kutak láncolatát az Apáca u. 12. sz. ház vezetékének a leírásánál ismertettük. 1859-ig Fiala 6 forint évi vízbért fizetett Az 1859/60-as gazdasági évtől 10 forintra emelték az összeget. 1860/61-tői 1872-ig Hillebrand János neve szerepel a városi számadáskönyvekben. Az 1875. évi vízbérrendezéstől évi 15 forintot fizetett a ház akkori lakója, Lechner Antal. Apáca u. 14. Országh Lajos magánkútja a Lukrits-féle, 1859. évi összeírásban szerepel először. Vizet akkor még a szomszédos Rihmer ház (Vörösmarty u. 1.) kútjából kapott és az Apáca u. 12. sz. háznál leírt láncolatnak adta tovább. Országh 1859-ig 6 forint évi vízbért fizetett. Az összeget 1859/60-tól 10 forintra emelték. A városi számadáskönyvek szerint a vízbért 1869-ig biztosan fizette. Az 1870. és 1871. évről nincs adatunk. 1872-ben Pol Iák János kanonok rendezte a változatlan bért. 1875-től 15 forintra emelték az összeget. Az 1882. évi városi számadáskönyvben még Pollák neve szerepel. Az 1883. évi magánkútösszeírásban már a „Városi szegény alapítvány" a ház tulajdonosa. Országh Lajos 1873-ban engedélyt kapott a víz bevezetésére a Megye u. 4. sz. házba. Apáca u. 15. Pátkovits Boldizsár magánkútját az 1788-ban engedélyezettek között már említettük. 11

los József tartományi főbiztos a városi számadáskönyvek bejegyzései szerint az 1809/10-es gazdasági évtől 1833/34-ig fizette a vízbért. örökösei 1834-ben a házat 5000 forintért eladták gróf Jankovich Józsefnénak. A számadáskönyvek szerint Jankovichné 1836/37 és 1841/42 között évente fizette a rendezés óta 10 forintra emelt vízbért. A ház következő tulajdonosa Witt János székesegyházi muzsikus volt. 1838 márciusában vette meg, 1851ig ő volt a tulajdonos. Witt az 1842/43-as gazdasági évtől 1854/55ig fizette a vízbért; az utolsó három évben már 30—30 forintot. A következő tulajdonos özv. Gál Józsefné sz. Kund Jozefa volt. A vízbérfizetők között nem szerepel a neve; valószínű, hogy a számadáskönyvben az előző tulajdonos nevén könyvelték el az összeget, özv. Gálné időközben férjhez ment egy Ling nevű emberhez. Házát 1858-ban már mint Lingné adta el Tallián Jánosnak. Li ngné korábban elköltözhetett, mert 1854/55-től Tallián János fizette a vízbért: 1858/59-ig 30 forintot, 1863/64-ig 10 forintot, 1864/65 és 1875 között 5 forintot, ezután 20 forintot. Más tulajdonos neve a későbbi összeírásokban sem szerepel.

65 Deák u. 13. A püspöki uradalom igazgatósága (jószágigazgatósága) 1882 óta kérte a vízvezeték engedélyezését.

66 A levelezés 1883-ban tovább folytatódott az uradalom és a város között.

67 Az engedélyt 1884. jan. 14-én adta meg a polgármester. Kikötötték, hogy a vízvezeték a Kert u. 2. sz. alatti árvaintézet kútjáéval közös legyen. A Deák u. és a Teréz u. északi sarkán álló közkutat a város áthelyeztette a Zrínyi utcába (a térképen a Hunyadi