Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)
vették volna fel a harcot a betegségek ellen — bármilyen primitív fokon is — Torontál megyében, ahol 36 év alatt három orvos, 1781-ben egyetlen sebész volt, bába pedig 1784-ig egy sem. 92 Az egész jelentés hangneme, fogalmazása arról tanúskodik, hogy a me gye egészségügyi személyzettel és gyógyszerrel, bár többé-kevésbé hiányosan, de a többi megyékhez viszonyítva talán még jól is, el van látva. A gyógyítás néhány fontos feltétele azonban hiányzik. Elsősorban egy kórház. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a járványos betegségben szenvedők sem a megfelelő fekhelyet, sem a szükséges táplálékot nem kaphatják meg, és ezek hiányában gyakran el kell pusztulniuk. Hasznos lenne a kórház azért is, mert a betegségek megfigyelése ott pontosabb lehetne, és a halottak testét, mint a betegségek előidézőit, el lehetne égetni. Jó lenne, ha minden járási sebésznek lenne hivatali lakása, amelyben a betegeknek külön helyiség állna rendelkezésére, mert ilyen egy sincs. Továbbá, ha a kezelt betegekről, ezek betegségéről és kezelésük módjáról a sebész a megyei orvosnak havonta jelentést tenne. Annak ellenére azonban, hogy voltak hiányosságok, azt mondhatjuk, hogy Baranya megye egészségügyi szervezete a 200 évvel ezelőtti viszonyokat véve tekintetbe, korszerű volt. III. A Baranya megye területén található gyógynövények Patkovics Boldizsár megyei fizikus 1786. február 13-án kelt jelentésében Patkovics a növények neveit latinul, az alább is megtartott betűrendben közli. Az egyenlőségjel utáni magyar szó a latin név szótári jelentése Bartal, Finály, Páriz—Pápai és Georges szótárai alapján. Zárójelben a növények mai tudományos és magyar nevét adjuk. Azonosításukhoz felhasználtuk Kárpáti Zoltán és Terpó András „Növényrendszertan" (Kertészeti Növénytan II. k. Budapest, 1968. Mezőgazdasági Kiadó), Soó Rezső és Jávorka Sándor „A magyar növényvilág kézikönyve" (Budapest, 1951. Akadémiai Kiadó), valamint Csapody Vera és Priszter Szaniszló „Magyar növénynevek szótára" (Budapest, 1966. Mezőgazdasági Kiadó) című munkáját. Az említett szótárakban és szakmunkákban több növény nevét nem sikerült megtalálni. Ezeket Baranyai Aurél pécsi gyógyszerész kutató úr közölte velem. Ugyanő ellenőrizte a többiek fordításának helyességét is. Szívességéért ezúton mondok köszönetet. Abrotanum = istenfa (Artemisia abrotcnum = istenfa) Absinthium = üröm (Artemisia absinthium = fehér üröm) Artemisia = fekete üröm (Artemisia vulgaris = fekete üröm) Acacia = (Acaciae flos = kökényvirág) Acetosa = sóska (Acetosa rumex == mezei sóska) Acorus Kalmus = sárga vízililiom (Acorus calamus = kálmos) Agrimonia = bojtorján (Agrimonia eupatoria = apróbojtorján)