Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

vették volna fel a harcot a betegségek ellen — bármilyen primitív fokon is — Torontál megyében, ahol 36 év alatt három orvos, 1781-ben egyetlen se­bész volt, bába pedig 1784-ig egy sem. 92 Az egész jelentés hangneme, fogalmazása arról tanúskodik, hogy a me gye egészségügyi személyzettel és gyógyszerrel, bár többé-kevésbé hiányo­san, de a többi megyékhez viszonyítva talán még jól is, el van látva. A gyó­gyítás néhány fontos feltétele azonban hiányzik. Elsősorban egy kórház. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a járványos betegségben szenvedők sem a megfelelő fekhelyet, sem a szükséges táplálékot nem kaphatják meg, és ezek hiányában gyakran el kell pusztulniuk. Hasznos lenne a kórház azért is, mert a betegségek megfigyelése ott pontosabb lehetne, és a halottak testét, mint a betegségek előidézőit, el lehetne égetni. Jó lenne, ha minden járási sebésznek lenne hivatali lakása, amelyben a betegeknek külön helyi­ség állna rendelkezésére, mert ilyen egy sincs. Továbbá, ha a kezelt bete­gekről, ezek betegségéről és kezelésük módjáról a sebész a megyei orvos­nak havonta jelentést tenne. Annak ellenére azonban, hogy voltak hiányosságok, azt mondhatjuk, hogy Baranya megye egészségügyi szervezete a 200 évvel ezelőtti viszonyo­kat véve tekintetbe, korszerű volt. III. A Baranya megye területén található gyógynövények Patkovics Boldizsár megyei fizikus 1786. február 13-án kelt jelentésében Patkovics a növények neveit latinul, az alább is megtartott betűrendben közli. Az egyenlőségjel utáni magyar szó a latin név szótári jelentése Bartal, Finály, Páriz—Pápai és Georges szótárai alapján. Zárójelben a növények mai tudományos és magyar nevét adjuk. Azonosításukhoz felhasználtuk Kárpáti Zoltán és Terpó András „Növényrendszertan" (Kertészeti Növénytan II. k. Budapest, 1968. Mezőgazdasági Kiadó), Soó Rezső és Jávorka Sándor „A magyar növényvilág kézikönyve" (Budapest, 1951. Akadémiai Kiadó), valamint Csapody Vera és Priszter Szaniszló „Magyar növénynevek szótára" (Budapest, 1966. Mezőgazdasági Kiadó) című munkáját. Az említett szótá­rakban és szakmunkákban több növény nevét nem sikerült megtalálni. Eze­ket Baranyai Aurél pécsi gyógyszerész kutató úr közölte velem. Ugyanő ellen­őrizte a többiek fordításának helyességét is. Szívességéért ezúton mondok köszönetet. Abrotanum = istenfa (Artemisia abrotc­num = istenfa) Absinthium = üröm (Artemisia absinthi­um = fehér üröm) Artemisia = fekete üröm (Artemisia vul­garis = fekete üröm) Acacia = (Acaciae flos = kökényvirág) Acetosa = sóska (Acetosa rumex == me­zei sóska) Acorus Kalmus = sárga vízililiom (Acorus calamus = kálmos) Agrimonia = bojtorján (Agrimonia eupa­toria = apróbojtorján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom