Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

évre felszámították. Az így összejött 72 forintnyi hátralékát csak az 1804/5ös gazdasági évben rendezte Nunkovits Ferenc.

28 Hoffmannsegg leírása szerint 1793. júliusában már Koller kanonok lakott az Iskola utca 10. számú házban.

29 A városi számadáskönyvek szerint Koller, 1792/93-tói fizetett vízdíjat ebben a házban, évi 20 forintot. Az összeget a pénz devalválása miatt, az 1807/8-as gazdasági évben 24 forintra emelték. Koller József kanonok és történelemtudós, Aigl szerint, előzőleg a mellékelt térkép szerinti Káptalan utca 2. számú káptalani házban lakott.

30 A városi tanács 1788. június 21-én tartott ülésén Hölbling városi kapitány és Melczer tanácstag, mint a vízellátás referensei jelentették, hogy Koller a vízvezeték után reá kiszabott 25 forintnyi bérbe nem egyezik bele. A tanács Melczert és Petras városi ügyészt utasította, hogy Koller vezetékét zárják el.

31 A kiküldöttek június 30-án jelentették, hogy Koller a vízvezeték engedélyezését visszautasította azért, mert a kirótt 25 forintot soknak tartja. Mint a mostani házának a lakója viszont hajlandó befizetni a városi pénztárba 5 guident, és a kórház gyógyszerellátására 12 forintot. A tanács meghánytavetette a dolgot, évi 18 forint vízbért állapított meg, amelyet a városi pénztárba kellett fizetni. Kikötötték, hogy Koller utóda csak a város beleegyezésével üzemeltetheti a kutat; a vízfelesleget a közvezetékbe kell visszajuttatni; az elhasznált víz elvezetéséről a tulajdonos gondoskodjon.

32 Az 1788. augusztus 18-i ülésén tárgyalta a tanács Koller válaszát: a kirótt évi 18 forintot nem fizeti, sőt a vízvezeték használata fejében még 20 krajcárnál sem hajlandó többet adni. A tanács a sértődött és sértő válaszra egyértelműleg intézkedett: Melczert kiküldték, hogy Koller vízvezetékét zárja el.

33 Ezután már Splényi királyi komisszárius is beavatkozott az ügybe. Véleménye szerint Koller sehogysem fizethet többet a vízvezeték használatáért évi 18 forintnál. Különben is a kanonokoknak jogában áll, hogy a kórházi betegek jobb gyógyszerellátása érdekében jótékonycélú alapítványt tegyenek.

34 A tanács végül is 18 forint vízbér fizetésére kötelezte a kanonokot. Koller az 1792/93. gazdasági évben átköltözött az elhunyt Nunkovits prépost lakásába; ott az 1832/33. gazdasági évben fizetett utoljára vízbért. A következő gazdasági évben már Terstyánszky kanonok rendezte a neki megállapított 10 forintot. Koller volt Káptalan utcai házában elköltözése után megszüntették a vízszolgáltatást, mert az utódai nem fizettek vízbért. Csak az 1860-as években kapott a ház akkori lakója — Vörös Mihály kanonok — engedélyt a víz újbóli bevezetésére. Koller és a város tanácsa közötti vita azért érdemel nagyobb figyelmet, mert még az ilyen jelentéktelen ügyben is megmutatkozott a véleménykülönbség a feudális jogaihoz ragaszkodó és Pécs szabad királyi rangra emelésébe belenyugodni nem akaró káptalan és a város között. A kanonokok később, a 19. század második felében is többször fellebeztek, különböző indokolással, a vízbér kivetése ellen. A város tanácsa, ha az indok elfogadható volt, megadta a kedvezményt, de a szabad királyi városi rangra emelés okmányában foglaltakhoz ragaszkodva, mindig hangoztatta, hogy a város magántulajdonát képező területen fakadó források a város tulajdonába tartoznak. Ez a vita a 20. század (!) közepe táján éleződött ki a legjobban. Az utóbbi lefolyását egyik tanulmányunkban részletesen ismertettük.

35