Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

46. ) Bassák Etel, pécsbányatelepi, 1897. évi születésű, pécsi illetőségű, rám. kath., hajadon, háztartásbeli, pécsbányatelepi lakás, 47. ) Dolánszki Mária, pécsbányatelepi, 1900. évi születésű, pécsi illetőségű, rám. kath., hajadon, napszámos, pécsbányatelepi lakás, 48. ) Friedrich Teréz, pécsbányatelepi, 1902. évi születésű, pécsi illetőségű, róm. kath., hajadon, napszámos, pécsi (Ullmann telep) lakos, 49. ) Hahn Ferenc, pécsbányatelepi, 1902. évi születésű, pécsi illetőségű, róm. kath., nőtlen, segédszerelő, 50. ) Arthoffer Ferenc, pécsbányatelepi, 1901. évi születésű, ugyanoda illetőségű, róm. kath., nőtlen, bányász, pécsbányatelepi lakos, 51. ) Gratz János, Kaloszi (Baranya m.) 1896. évi születésű, pécsbányatelepi illetőségű, róm kath., nős, bányász, pécsbányatelepi lakos, 52. ) Rosmann Antal, Obertiefenthál-i 1867. évi születésű, (Krajna) ugyanoda illetőségű, róm. kath., nős bányász, pécsbányatelepi lakos, 53. ) Gulyás János, döbrőkőzi (Tolna megye) 1872. évi születésű, ugyanoda illetőségű, róm. kath., nős, bányász, pécsbányatelepi lakos, 54. ) Koch Fülöp, mecsekszabolcsi, 1895. évi születésű, ugyanoda illetőségű, róm. kath., nőtlen, bányász, pécsbányatelepi lakos, 55. ) ifj. Schum János, pécsbányatelepi lakos, végül 56. ) Böhm Antalné, született Skoda Antónia, pécsbányatelepi lakos- polgári egyének ellen vádat emelek, mert Pécsbányatelepen 1918. évi május hó 20-án, háború idején, a cs. és kir 6. pótzászlóalj fellázadt katonáival, tehát belellenséggel egyetértésbe bocsájtkozva, magukat a lázadók céljával és szándékával azonosítva Nagy Róza 41. r. és Balogh Júlia 42. r. terheltek a lázadókhoz csatlakoztak s azokat a pécsbányatelepi fogdáig kísérték, a többi terheltek — a lázadó katonákból és bányászokból álló, Herszényi Zsombor m. kir. honvéd alezredest és Meiszner Miklós m. kir. szkv. honvéd századost erőszakosan magával hurcoló, eközben a békét és forradalmat éltető fegyveres tömeghez önként csatlakozva, nevezett tisztek erőszakos elhurcolásában, tettleges és szóbeli bántalmazásában jelenlétükkel és kíséretükkel részt vettek. — Szabadlábon lévő 57. ) Wolfel Gyula, sárosszéki (Vas m.) 1894. évi születésű, felsőerői illetőségű, róm. kath., nős, lakatos, pécsbányatelepi lakás, polgári egyén ellen vádat emelek az állam hadiereje ellen intézett bűntett miatt, mert magát a lázadók céljával és szándékával azonosítva a lázadókhoz csatlakozott s velük tartott. — Indokolás. I. Az 1917/18. év folyamán Oroszországban lefolyt forradalmi mozgalom nem maradt hatás nélkül az ott levő hadifoglyainkra. Közvetlenül szemtanúi, sőt köztudomás szerint tevékeny résztvevői voltak hadifoglyaink az orosz politikai mozgalmaknak, azokban olykor valóságos vezetőszerepet is töltvén be. Ahhoz, hogy foglyaink közül számosan csatlakoztak a forradalmárokhoz, hozzájárult egyrészt az a körülmény is, hogy ez által sanyarú, elnyomott helyzetükön véltek segíteni, s ez annyiban be is következett, hogy szabad mozgási és cselekvési képességet nyertek s lerázva a szabadságukat lenyűgöző s korlátok közé szorító katonai fegyelem béklyóit, az államrendet felforgató szélső forradalmi irányzat hívei által hirdetett eszméktől elkápráztatva tömegesen léptek ezen eszmék harcosai közé. A militarizmus megdöntése a fennálló társadalmi rend megváltoztatása, a munkásság uralomra juttatása volt a forradalmárok jelszava és célja s mi sem természetesebb, hogy ott élő hadifoglyainkat ezen eszméik terjesztésére megnyerni igyekeztek.— A pécsi cs. és kir. 6. pótzászlóalj III. pótszázadának legénysége nagyrészt Oroszországból hazatért hadifoglyokból állott. Folyó évi május hó 20.-án az Irányi Dániel téri barakkokban levő szállás körletben egy ismételten kiadott szolgálati parancs teljesítését a legénység megtagadta s a béke éltetése mellett zendülésbe tört ki.

6 A zendülő legénység feltörte a fegyverraktárt, fegyvert és töltényt vett magához.— A zendülő legénység megfékezésére megjelent két tiszt közül az egyiket a laktanya udvarán megölték, a másikat súlyosan megsebesítették.

7 A zendülő legénység csatlakozásra hívta fel a pótzászlóaljnak a Frigyes laktanyában elhelyezett legénységét is s ezzel egyesülve a laktanyából kivonult a városba. Az ekkor már 1500—1700 főre emelkedő zendülő tömeg a békét és forradalmat éltetve, lövöldözve s erőszakoskodások közepette bejárta a várost az egyes fontosabb középületeket u. m. a