Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

köt ki már most magának, míg kéri a város tekintetes Tanácsát ettől lehetőleg eltekinteni.

2 Az Irányi Dániel téren lévő lábadozó barakkokra vonatkozólag a M.Á.V. pécsi üzletvezetőségét egyidejűleg hasonló értelemben megkerestem. (Tisztázat) Bm. L Főisp, biz. ir. 13/1918. 1 A május 20-án reggel kirobbant felkelést követően az elhelyezett lábadozók azonnal csatlakoztak a Frigyes laktanyában szervezkedőkhöz. 1918 februárban Oroszországból visszatért 234 magyar gyalogos honvéd, közöttük zömükben az újvidéki ezredhez tartozók, itt kaptak elhelyezést. E mellett a legkülönbözőbb magyar alakulatokból is tartózkodtak itt katonák, akik szintén csatlakoztak a felkelőkhöz. 2 A város tanácsa 1918. május 23-án, a felkelést leverő egységek parancsnokához küldött levelében hozzájárult ahhoz, hogy a barakktábort továbbra is a hadsereg használja. Kikötötte azonban, hogy a 6. gyalogezred pécsi pótzászlóaljának nem adható az objektum, mivel a ,,lázadással a város törvényes rendjét felborította és azt el kell hagynia . . ." Uo. 4. 1918. május 8 A Pécsi Katonai Állomásparancsnokság átirata a polgármesterhez újabb katonai börtönhelyiségek átengedéséért Stationskommandant in Pécs. Res.

E.

Nr. 365/Hil. Pécs szabad királyi város nagyságos POLGÁRMESTERÉNEK PÉCSETT. Pécs, 1918. május hó 6-án. Az alárendelt parancsnokságok által állandóan jelentések érkeznek, melyek szerint a rendelkezésre álló börtönhelyiségek elégtelennek bizonyultak.

1 A budapesti cs. és kir. katonai parancsnokság f. évi április hó 5.-én kelt B.A.Nr. 3460 számú rendeletével meghagyta, hogy e célból magánépületek is vétessenek igénybe.

2 Alulírott állomásparancsnok a még szükségesnek mutatkozó 30-40 börtönhelyiségre a Ferencz József gyal. laktanyában levő úgynevezett „Stöckelgeböudet" vette kilátásba.

3 Hivatalos tisztelettel megkeresem Nagyságodat annak mielőbbeni közlésére, vájjon hajlandó-e a tekintetes városi tanács ezen épületet a katonai kincstárnak és ha igen, mely feltételek mellett átengedni.— Ellenértékképen hajlandó vagyok a város hadifoglyai részére férőhelyül esetleg egy kincstári barakkot átengedni.— A börtönök kibővítése, illetőleg az említett épület e célra való igénybevétele már azért is sürgős, mert a redukált létszámra való tekintettel és legközelebbi időben egy fogoly-kísérő osztag fog felállíttatni és hogy a foglyok ne egyenként, hanem csoportonként legyenek elszállíthatok elsőrangú szükségletté vált a börtönhelyiségek kibővítése. Kérem Nagyságod mielőbbeni —• lehetőleg soron kívüli — szíves válaszát, hogy a bizottsági tárgyalások megkezdődjenek. (Tisztázat) Bm. L. Pécs város polgármesteri általános iratok 12715/1918. 1 A 19. gyalogezred és a 9. huszárezred parancsnoksága kérte a polgármestert, hogy biztosítson megfelelő börtönhelyiséget Pécs városában, mert a katonai fogdák megteltek azokkal a foglyokkal, akiket a katonai rendőrség fogott el a város területén. A dezertőrök tömege valamennyi laktanya börtönét megtöltötte már. Hasonló volt a helyzet a Frigyes laktanyában is. Itt nem csak a fogdát, hanem az állatistállót is börtönnek rendezték be. 2 A város tanácsa erre a beadványra elutasító választ adott. 3 Stöckelgeböude=fogdaépület. Közismert nevén a Stockház. A 19. sz-ban Fonyó Sándor nagyprépost által épített manzárd-tetős épület, amely már a 19. sz. végén is a pécsi állomásparancsnokság börtönéül szolgált. Az első világháború idején különböző nemzetiségű hadifoglyokat helyeztek el benne. Ezek kihelyezése után a Ferenc József gyalogsági laktanya börtönéül szolgált.