Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906 - 1914
dőlj! » kereskedelmi kormányt, hogy nem iáft el » kellé erélyl/el ... . Henri interpellációját kiadták • befügyt ée kereskedelemügyi minisztereknek Utána •remélje* kM *" fr»»J»°-» n J 1 *. . T/iAsonyi Yiimos majd atBttBánTt Tivadar e<óí. mindketten » villamos vasutak munkásait védve, • vállalkozókét '«f*'»». •kkik sirsl, hogy • toegeogídlék a villamo* •ttrájkot, megzavarták nemzeti üonepaoket. WAA Aurél bejelentett à»terp*iId4>J<5jAt holnapra halasztotta, amir* *•• aléa három aegyed f árakor réget ért. inéi Dsktor Siador dr. írfcw. In, : Stile«» Lajoa <tr L A fsori .Vapló keddi veteti eikkely» keményen neki rant a metafizikának éa tbe-tlogieoak, amelyek eszmekarél aiuteuaií •orsra kárhoztatja ; beszel dogmatikus baba nerót; állítja, hogy a tailia raegmételyeii a szabad tudíei; dieeéri a munkásokat, akik ét dek lödnek a tudorait? iránt; gyaláz** aa talilligeteiit. sniaiynek nam kel! a tndo rotny ; állítja, hogy a terméstettudomáo>• félredob dogmát, tekintélyt a minden eiavu'.t eefrangot stb. . Határozottan beszél • itéleíre szál) eléreok a kották íclatt • esnek a kérlelbeteUea •zígeraak, a mértéket nem ismerő fellendaWaoek Doktor or azon elöadáa* a szülőanyja amelyei a napokban a világrendszer éa a féld keletkezéséről (tehát nem ssakmijinak megfeleli teg : at amber születésére!) tartott. A eikkird nam «Afolja meg maltkori etkkeamet, eaak haaardirot bizonyitit Beikül ; a eikkiró stiveakedik *gye»ha.Ugstni, bogy Doktor arat már a múltkor felstólitották, bogy mutas ts kt: a kar. kat vallás melyik dogmája ras ellentét bs-t m tsrosszettodernáayok bit toe tételért 1 (nam a aiotofáió teruteaaettudatok kalandos bipotériseirel 1}; bogy Doktor ur válaszából moratóriumot kéri, a stsbadgondelkotfik tenieakoztak, Doktor ur ülitisót riastaetivta a viiteiibio aak mindenféle, különben nagyon térea dotv-'króí olyanformán ditkuralt, mint Bodoat, mikor a bor árát kérték (Sie. Minthogy a fentebb idetett frázisok*! papegiiy módra, gondolkozás éa Uidáe nélkül olyan sokasor hajtogatják, to újra fel. szólítom at emiitett cikk. íróját, Doktor ur*t, Péei éa a magyar aa. koron* « rácig összest szabad anndolkosdií, jelöljék meg nekem att a .alius dogmát * akkor én i» belépek önök kflîé ónkén teának a annyit m íoaeu esetre nyernek Telem, hogy nem egy böleaeletí katfaedra adja önöknek m hiti filoiooat. Minthogy pedig etolgáiatkfst felhiva•«m t» « szomszédéig dacara Doktor ur nem tolt hajlandó velem vsllAsboioieicti etaœèseerébe boseáikozni, noha en ezekkel a kérdéeekkel mát jd néhány esztendeje sióval éa trieben roglalkotota s mi több, minti*gy * man kiéi akoli ban iámét ilyen kérdéeekít fraieget mát oda sokkal inkább ralők helyett, még pedig a .szabad* gondolkozás vautsigir* eresen korlátolt egyoldalueággai *a elemi tájékotatlanaággal; kénytelen ragtok ieaét a tzytlraoMatfg eiítt felszólalni alapos lé edéaeinek kiigtuiUs* végstt, még P'dtg eiesiaj, aehegy te i« etek fráiiaokkal d-.balodtaa magyarlaka éa biaonyítia beIjeit kiaa* hoaajabban a terméatetlodomi »jo« «uoeseta, bejbonáe eloiteSetek p»iiecg«Ve »alo ailitia« TégetL A tudootány blatoaan tnegillapitott tételei — legalább ia még mindeddig, naniáinkig — nincsenek ellentétben a poaitlr kere*stet<yaign*k, a kathotiku« bjttadominynak elíogadott tanitisáreJ, rfegiHapiioit dogmáival. Ai ellonmondáe laUíaia aok eeelbon lenforog, de forráeát a tájékoaattanaig — a roetiakaratbaa leli eemk. Keen tudják ntiodan eeetben kelifi •«•• baloeaéggal agymáetdi megkülönböztetni a sudomény alméletett, felletéeeit (theonárt, hypotheeiaeit), aeubjeeUt jellegű tételeit a azú azoroe éttetmében reendé objeoti* érték*, igateágtol, a lodomány ^ Mabatoaan, módiiereaen, rendneretwn megállapított, bevitatott léteidtől. Altén riaiont többen, todeeok éa hi»S kereejtények egyaránt, néha papok ü. pant tudják tuaetaato megállapitanl, hogy mi a dogma, a azé tbeologiai érteimében véve » hogy iwm a bittudományoe bUooyesaigBak, ragy raldaainaeégnak alantabb, tehát nem dogtnatikue, fokowtiba eorolaodo-e ralamely tétel igaraága. Bi*«n a téredéatfii raid meoteeeég Kriririui egysitibaa a kinytlatkoztslott hit-erk.Meai igazaágokra TOoatkO tik. sem bármely tudotnányoe lerméaeetu kérdéare; fingraárá nem lehet, átlag aadtra, a azentlráe atűrege teoá, eaak • tani to hivatal formulât*»» raren éa zmég * hiterkoteaí tartalmú etoregekei eem ért-lmvilék 111194, egyéb ear.,egeket eoha teas ttig éntímeani at egyhijt, hiaten illetékeaaégiaek kereteia kivuí eeik ti éa « hittudomány taniláaa, hogy ilyen aafitegek érteim-z**4fe « tudómány, arebavologia, tfttrté&ttem, fbtárajx, bi ologia, geológia vannak hivatta lerméeeet. aeeraieg. De bolyán fai moodhatna Önmagának ellen, • léftekaa büleenitgrl IatatMég. a igaa •ág •• igazságnak, aainthogy a tetiaéazet * ai ember ooaaea Ünyegta tor vényeit*! éppen ugy kényre az t"r latanaek rtant a Szentinka éa egyutáatól a azegtrta módiira ttéare kälonboanak I Háayanw érresdtak már aa egy hál tudóé eilwieégaz dhasnarkudva «a egybát Uaitáainak mäfm kutowte, iáig a laaete* niagaUt A»khamar kimutatta, hogy .ábrán doit» «* ért* jejegroBtsja* éa hogy nem lehet elég avató* a tudomány az egy • hiatal etemben, mírathogy Srieat» l'.-unk icoodotu: kV éa fold Maatlnak, de et éa ataraim el nem mulsak. Koionbeo ia, csak sem lehet atzai at iteiíen kOreteléaeel tellégtii. hogy Méze* ragy aa «rangeltalik a 20. aciiad tadomiayo* raiceaarai val oktsaaanak ki becauaket Mtraoonziira, geológiára, anthropologiár* tfagy »emtetgasdzäigra ? iii eteo nekik az rolt a taiadatuk. kOideteaak, hogy dogmaitkút, eíhikát írjanak att ia eaak ifibb Tonáaaiban é* nem rudományoe rends»* reiben, nob* muliealog s aunt könyvekben eok egyéb megbecsülhetetlen dolgot is talilhatoi, * többi kötött egy eléggé nem bámulható, inert itteaíleg augalmatott eUeáót korunk elafi báiványihot, a terméaaeUudományokhoz. Sohaaem oiraatatok még arről, bogy egyhitunk kebelében, at orthodox» legkiaebb séieime oélküi, sa ilyen Uattáa tudományos jeilegd atfiragek hányféle m.igyaráutizak képezik tárgyát, bieten irr* vagyon (Emié. S, 11): Mondom tradidit diaputatjooi fiirum. £ világot reteked énük alá adta, a nélkül, hogy a* ember kitanulhatná a märet, melyet Isten inürsi ketdettfi! régig. A* emberek annyit hareoitak a harcol nak laton és taottám eilen, hogy köteteket kellene összeírnom, ha fel akarnám töntetni ama látatoiagoa el len mondások teiate aztr k adelten sorozatit, amelyet a tudomány a theologünak ezemére hányt. Er« itt nem vilUlkozhatom. De tételem lliuatlráláea regeit feli-mliiek egy két tildét a mert nagyralátó korunkat épen a terméateiiudományuk rirmányai kábították el leginkább, ennek aa akadékoakodáaaira lestek kolöade tekintettel. Itt ras mindjárt a korunk tudományának legnagyobb diadala, aa cvolutio hypotheaiae, mint réatleto* tetetek oeeteaeége a biológiában. Kgy ujabb mágnesét pirkadó hajnalát adroaélte *t Intetiigentla at erohiUo elméletében. A tbotogueok kotal ka libben «**•rettentek etaS pilleaatra, nem ege ketdta vitatni koaulok, hogy sem fttkotik dogmába a fehéréé, miszerint at ember teetéee ctésre valamely o<világi keekeny orrú majomtol keletketnék, Isten korvptlea teremtését fsadig eaak kitárolag a lélek etAman, kénytet bennünket feltartani a Oeneelt eibeetéiée*. : A termétzrttudoaok guny ée xamolylrtj, elfikelS folénynyel neaték, ragy ignorálták ki a taeo'ofi* rédekevéeét, rneggyfitfidéaast rángatták fölötte * lélekharangot é* aokas valtak ebbsn a nétetben, hogy évezredekre meni jó etoigáíatai d»*àra sem mélld • tiaiteaaégea eltetneíéare. Fél aaátád atorgalraas kotatáa* aun ban nagy TilagzaavagtrT reléit * riutott kérdésre. Kétségtelen, begy Et «romtio mellett látásik harcolni több geologlaj paiicoototoglai tényadat, fel hothatok meitetU orrek • phytiotogiibél, * raorpÍKilngtánóI, aa embrfogeoeeiabfil (állitolegoe párbntam a* oatogenesia te a phylogenesis kôtott), ait • bölcsőiét, • hittudomány, * kinyi latkot tatás aean idegeckrdik tola általában utóira, kalönoeen ha at emberre nem torjeettik ki at elméletet, amint eleinte mag* Darwin sem merte azt tenni nyilváaoean. De riaiont as ie blionyoe, hogy at eiset tudomány, at őslénytanból te a földtanból olyan tényeket ál lapított meg. amelyek itatom na döntik a tudomány e legújabb iegeodájái, korunk tudományos babonaság*nak • magura helyetett bálványa eeerép!ábakon állónak biaosyul, ha elfogulatlan *iirMé**i«k rati alá tételeit a positiv tndo meny, amelyet nagyon sräkeegee még naplainkbaa ht jól megkUiSüböstotni aa ideáit*, » képződi tudománytól; mart mát a various, más * sp-eies, * meeteraége* kiválastUt ci. m egyenértékö analogoaj* a termésteti kiráiáanak. á járuléko* rittotáaok oaatag* s*ta hoskat Mû» uj lajt, nemet att). a létén raid ktadá* osas tokkrtaeté uj atarrekr teUlkaaéeinsk kiettgitfi ok* gysniat, • tvrcátxetbeo muiatkotd metamorpboeisek ée eaökeréayaa képtfidmteyek (redimeotalía ovganuzookl, nett) hsaartálhatrtk kJ at elmélet érdekében atb. Osetegvttónk : A todornány wrt mondja, hogy a keletk esésének erolutioaistitus magyarizata, alkatmaavs a nörényi és állát! fajok eredetére, nagyco niósatoStlen hypotheai*. É* ha ns ember keietkatAair* alkalmsstuk f Telj earn téres eomatoíogiai és kalöooseo psycboSogiai ateapontból, amint att néhány érvel eeelött egyik taatlkámnein (Danrin illeipsrehoktgiije), agy ganáolom elfogadhatóleg. éa is kimutattam. Ugyancsak ide rag még néhány máa dolgotitom i*: ^ Darrria irodalmi hatása, ás erkötea mint fegyver « létért rajó kfttárismbeD, Allatidomitás, Nyelrbótoeeleti kérdések. Éo • theologis mint Ilyen mit szél as erotutio jeltevérhes t • A aseatiráaban egyetlen hatirotott atn sincs, amely kárhozhatna a kifejlődés elméletet vonatkozassál a növényi se állati fejők keletketosére. At egyhát * tekintetben nem tasit aemmit sem; a kérdés nem hit erkölcsi termésseta; as egyhás a kérdés megöl, diait rábttts * tudományra, neki es k»tömbos. A Osnesje tsarajt; Josts genas »uuto. aeeundum apeeiem taam a. hitiudoaok kutöobótfi, sot «Ueatetes módon magy arastir, hogy azok: a) eUeakfctnek a tránaformismusta), bogy b) nem elleoketneU vele, töt e) kódrészek neki, ba körtet*« teremtésre, * fajok minőd rendé okok áttol eetkörölt folytatólago* iétrahozáedr* gondolunk tekintettol wtm, hogy a mologm tanúsága atarint kalonbotfi idfiköafikben mi* is más rtór* és f«tn» tonnek fal, hogy d) sem kedvetik sem iedretetlenek, minthogy • g«gtts és apeeie* statt nem növény- is állattani műszavakat ketl éneottok. In dnbtls Ukerto*. . Bölcseleti okoknál tagra több karaasttssir Szilvek Lajos támadása a materialista világnézet ellen
