Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906 - 1914

patrónusa, mert csak az igazság, az őszinte, nyílt és szabad szellem fegyvereivel küzdheti ki a diadalt a pozitív tudás számára a metafizika és teológia múzeumi sorsra kárhoztatott eszmekörének romjain. Ez a tan a társadalmi viszonyok kutatásából és ismeretéből fakad, bölcseleti rendszerének a szociológiát fogadja el és igaznak csak azt állítja, amit csak az elfogulatlan kutatás talál ilyennek. S ezt a tudást ambícióval áhítozza a pécsi munkásság. Babona, tekintélyi érvelés ezt többé nem elégíti ki. A szabadságot áhítozza politikailag, erre vágyik a tudományok terén is. A pécsi munkásiskola ezt nyújtja, éppen ezért megérdemli, hogy állandó intézménnyé erősbödjék és megérdemli, hogy siker koronázza működését, aminő lelkesedéssel, a pécsi munkásság és a szabadgondolkodók annak eszméjét felkarolták. Az eddigiek tanúsága a legerősebb reményt táplálja ezen siker iránt. Pécsi Napló, 1906. november 6. 1.p. (A pécsi munkásiskola) 1 Ez az a cikk (Hajdú Gyula írta), amely kiváltotta az egyház és a haladó gondolkodás hívei közt az éles sajtóvitát. (Lásd a 6. és 7. dokumentumokat.) 2 Francia filozófus, a polgári szociológia megalapozója (1798—1857) 3 1906. október 31. 11. old. Jószi méltatja a Pécsi Munkásiskola jelentőségét, ismerteti a programját, és közli Rácz Sándornak a Munkásban 1906. október 7-én megjelent cikkét. (Lásd: 1. sz. dokumentum.) Jászi ebben a cikkében a munkásság kultúrálódásának szükségességét hangoztatja. 4 1906. november 2. 8—9. old. 5 Lásd a 3. lábjegyzetet. 6. 1906. november 11. A Munkás cikke az egyház által a Pécsi Munkásiskolát ért támadásokról

1 Még évtizedekkel ezelőtt mély csend honolt a feketék akla körül. A „nyáj őrzők" nyugodtan pihentek, mert a „báránykák" türelemmel hagyták magukat nyírni. A péterfillérek szépen szaporodtak a feneketlen papzsákokban. Ámde a szocializmus hirtelen megjelenése Magyarországon zavart idézett elő a dogmákkal etetett báránykák között és igen sokan kitörtek közülük az akolból, otthagyva aklot, nyájőrzőt, dogmákat és mindent, amit csak otthagyni lehetett. A szocializmus térfoglalásával pedig az akol folyton üresebb lett, a nyírható báránykák száma nagyon leapadt, míg végre csak öregasszonyok, önmagukkal tehetetlen öregemberek, no meg a nagyon bemaszlagolt bárányok maradtak meg az akolban, akik még elrágcsálnak az elébük tálalt dogmákon, míg ők maguk is meg nem unják és míg a hályog le nem esik a szemeikről, hogy tisztán látva ők is otthagyják az aklot — őrzőivel együtt. A szocializmus bátor terjeszkedése és a munkások tudásvágya megteremtette a Munkásiskolát is, ami által elháríthatatlan csapás méretett a péterfillérekre, a nyájaklokra s a nyájőrzőket kihozta türelmük sodrából, mivel a Munkás-iskola felállításával elment minden reményük arra, hogy a papi dogmák rágcsálására visszaterelhessék a már elszakadt nyájat, és a nyáj tovább engedje nyíratni magát a „pásztorok" által. Most pedig, hogy a Munkás-iskola további fennállását gáncsolhassák, további fennállása elé akadályokat gördítsenek, a munkások tudásvágyát megbéníthassák, a munkásokat a tanulástól elriaszthassák és a munkások tanítóit, oktatóit a tanításra lehetetlenné tegyék, támadásra határozták el magukat a nyájaklok őrzői és támadnak is irgalmatlanul, összehordva tücsköt-bogarat, hogy így késztessék az oktatókat a visszavonulásra, abban a számításban, hogy az oktatók visszavonulásával a „feketéknek" nyert csatájuk lesz s a dogmákon alapult papi uralom ismét visszaállíttatik arra a polcra, melyen a középkorban állott, a mikor a papi hatalom ítélkezett elevenek és holtak fölött, a mikor a papi hatalomnál nagyobb hatalom nem létezett. Csakhogy a feketék kirohanása, támadása ma már mit sem használ; ellenkezőleg: minél nagyobb a feketék részéről a támadás, a munkásság, a nép inkább hajlik a tanulásra, annál inkább tömörül egy táborba, mert a feketék támadását harczi riadónak tekinti a tudományt hatalmába keríteni s vele a szellemi sötétségnek, a butaságnak, még a gyö-