Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda

osztályos nyilvános kereskedelmi középiskolát, amely a többi kereskedelmi iskolákkal egyenrangú, azzal a különbséggel, hogy a többiek — a budapesti, székesfehérvári, debreceni, kolozsvári és temesvári - az államtól és a várostól segélyezést kapnak. Mivel kérvényére nem remél pozitív választ, ugyanebben az időben hasonló tartalmú kérvényt ír a Baranya megyei Közigazgatási Bizottsághoz is, kérve, hogy azt pártolólag terjesszék fel a földművelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez. Érvelésében helyesen mutat rá a kereskedelmi iskola egész vidékekre kiterjedő fontosságára, s nem hallgatja el azt sem, hogy intézetének — segélyezés hiányában — további fennállása lehetetlen.

20 A Pécsi Nyilvános Három Osztályú Kereskedelmi Középiskola 1883—1895 között. (Pécs, Mária u. 8. sz., ma Déryné utca) örvendetes jelenség a sok anyagi nehézség mellett, mely az iskolára nehezedett, az önképzőkör megalakulása, amely utóbb a „Baross Gábor Önképzőkör" nevet vette fel, és komoly szerepet játszott a pécsi kereskedelmi tanulóifjúság öntevékeny művelődésében. A kezdeti években hetenként vasárnapokon szavalatok, előadások és írásbeli dolgozatok megbírálása végett gyűltek össze a tanulók az önképzőkörben.

21 1885. augusztus 3-án a V.K.M. 21 801. sz. rendeletével jelenik meg a kereskedelmi iskolák új szervezeti szabályzata, amelyben a kereskedelmi tanintézmények céljuknak és gyakorlati igényüknek az eddiginél megfelelőbb szervezetet nyertek. A szervezeti szabályzat új nevet is adott, s az iskola ettől kezdve a „Pécsi Középkereskedelmi Iskola" nevet viselte.

22 Az első érettségi (egykori nevén záróvizsga) 1885-ben zajlott le iskolánkban, amikor