Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda

Az iskolát meglátogatta Perczel Miklós főispán és Salamon József főtanfelügyelő, akik elismeréssel nyilatkoztak a kezdő iskolában folyó munkáról.

9 A következő tanévben megnyílt a második osztály; az I—II. évf., összesen 15 növendékkel. Október 1. újból megnyílt az esti tanfolyam; továbbá a ..legfőbb kereskedelmi szakmákból" magánoktatás is folyt. 1878. július 22-én határozták el, hogy az intézet továbbra a „Nyilvános Kereskedelmi Középtanoda Pécsett" elnevezést alkalmazza. (Bélyegzőjének lenyomata után)

10 A tanodával egy tápház (Pensio) növelde volt kapcsolatban, amelyben a növendékek állandó felügyelet mellett „minden szükséglettel teljesen el vannak látva." Az intézet szándéka becsületes, célkitűzése haladó: „Egy derék, értelmes kereskedelmi osztály nevelése."

11 A magániskola azonban függvénye a tanárok főhivatású munkahelyeinek. A tanári kar folytonosan cserélődik; hol egyik, hol másik köszön le óraadói állásáról, más irányú elfoglaltsága miatt. Az igazgató a legjobb tanerőket igyekszik megnyerni iskolájához. Az 1877—78. tanév tanári kara: Aigner Sándor, Bokor Ferenc, Cserey Lukács, Dorvay Nándor, Dischka Győző, Tirczka Antal, Vörös Mihály.

12 Az 1878—79. tanévben megnyílt a harmadik osztály is; a két alsóbb évfolyamosokkal együtt 22-es létszámmal. Az 1879. szeptember 7-i tanári tanácskozmány jegyzőkönyve szerint a létszám 6 fővel emelkedett az elmúlt évihez képest, ennek ellenére a harmadik osztályt nem lehetett megnyitni, ,,miután nincs, aki oda iratkozzék."

13 A részvétlenség oka a többi iskolához képest aránytalanul magas tandíj. A magániskola igazgatója a tandíjakból tartotta fenn az intézményt. Abból fizette a tanárok óradíját, az épület bérét, abból fejlesztette az iskola könyvtárát, szertárát stb. Önálló ..belső" tanárokból nem igen tudott tanári testületet alakítani, mert a magániskolának jóval több fizetést kellett adnia, miután tanárai nem tarthattak igényt nyugdíjjogosultságra. így aztán minden, jövőjével törődő tanár állami vagy közintézményi iskolánál helyezkedett el.

14 Szomorú eredményt tükröz az 1880-81-ben beiratkozott tanulók statisztikája: Beiratkozott 20 növendék, „remélhetőleg még 2-3 növendék utólag jelentkezik", — olvassuk a tanév eleji tanácskozmányi jegyzőkönyvben.

15 Ebben a tanévben mégis kiépül a harmadik évfolyam. Az intézet tanuló-létszáma összesen 24. Az 1882—83. iskolai évben „Pécsi három osztályú kereskedelmi középtanoda" néven szerepel az intézmény.

16 Anyagi tekintetben rentábilis. Tanulóinak létszáma eléri az eddig meg sem közelített 30 főt, ami magániskoláknál ebben az időben országos viszonylatban is jelentős szám. A legjobb tanerők tanítanak az iskolában; viszonylag megállapodott tanári karral rendelkezik. A tanítás színvonala is emelkedik. 1883. november 10-én Porges igazgató a következőket jelenti a tanügyi hatósághoz: „A tanári karban szükségszerű változás állott be. A francia nyelvnek előbbi tanára nem fejtvén ki kellő buzgalmat, e tárgynak tanítását helyette Requinyi Géza úr vállalta el." Franciából ebben az évben külön magántanfolyam szervezése is lehetővé vált a jelentkezések folytán. A tanonciskolái tanfolyamra 72 tanuló iratkozott be, akik heti két alkalommal 2-2 órai oktatásban részesültek.

17