Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

Ebből a jelentésből az derül ki, hogy a városi mérnök már elkészítette az új házszámozást, sőt — legalább is részben — a házakra is felírták már, de még hivatalosan nem lépett életbe. De a sürgetés hatott és a Pünkösd hava (május) 21-i közgyűlés végre úgy rendelkezett, hogy: „Városi mérnöknek meghagyatik, hogy az új számozási munkálatot ezen hó 29-én előterjessze." Ez nyilván meg is történt — de sajnos magát az előterjesztést az ügyiratok között megtalálni nem sikerült — mert az 1863. évi Szent Iván hó (június) 15-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint: 1566/5373/1863. sz. „Polgárnagy Úr előterjeszti a' városi házak, újabban telyesített számozása felöli munkálatot olly czélból, hogy azon terek és uttzák, mellyeknek nevei, jelen viszonyoknak meg nem felelnek, vagy éppen névnéküliek, megneveztessenek. Mi tellyesítvén ezen munkálat nyomtatás alá adandó, és a városi hivatalok, úgy minden háztulajdonosnak kézbesítendő." Majd még ugyanazon hó 21-én 1683/3162/1863. sz. alatt úgy rendelkezett a közgyűlés, hogy: ,,Gazd. htal. megbízatik, hogy a házszámok egyenlő nagyságú bádog táblácskákon, az uttzák nevei, szinte egyenlő nagyságú ilynemű táblákon kijeleltetendő lévén azokat elkészítesse. A' házszám mutató táblácskák költségei a háztulajdonosok- az uttza és terek táblái a házipénztárból fedezendők." Ezzel az egész eljárás befejeződött, már csak a táblák kihelyezése és a jegyzék kinyomtatása volt hátra. Mint láttuk, ez is megtörtént 1864-ben. Ha a Lukrits városi mérnök előterjesztését és a polgármester jelentését sikerült volna fellelni, bizonyára többet tudhatnánk arról, milyen szempontok, irányelvek szerint készült a rendezés. A végrehajtott változtatások ugyanis nem jelentéktelenek. Azon túlmenően, hogy alapjaiban változtatták meg a számozási rendszert, csak a belvárosban 22 utca nevét újították meg. Ezek közül 11 utca kapott nevet nemzeti, vagy helyi nagyságokról. Logikus volt a már rég megszüntetett szerzetek nevét viselő utcák új elnevezése is. Egy-két névadó intézmény megváltozása is megfelelő indok volt. Helyes volt a három mai utcát magába foglaló Paulinus utca szétbontása is. Ezt még az is indokolta, hogy már 1845-ben 4399/1845.Kü. szám alatt kérték a Paulinus utcának Kossuth téri részén lakók, hogy mivel — a mai Tímár utcai részen, a „Schneider gasse" — ,,a' szabad személyekkel és ahoz tartozandó kortsmákkal ellátva lenne , . . . a'honnét minden erköltsös és betsületére tartó Egyén irtozkodva távozik . . . más névvel a' többi utzák soraiba beiktattni." Ez a kérelem akkor nem vezetett eredményre, csak 1864ben nyert új nevet. De az új név, a Kígyó utca nem sokat változtathatott az utca erkölcsi állapotán, mert 1912-ben a Kígyó utca lakói kérték a tanácsot, „hogy utcájuk nevét — tekintettel arra, hogy ahhoz a múltból kellemetlen emlékek fűződnek — változtassák meg." A február 20-i közgyűlés helyt is adott a kérelemnek és a Tímár utca nevet adta, amit az ott volt Höfler-féle tímárság indokolt. A Tímár utca név már makulátlan maradhatott, mert ,,a' szabad személyek a' kortsmákkal" időközben délebbre költöztek, a siklósi külvárosba. A legújabb házszámozásnak, előbbiekben részletesen vázolt, fogyatékosságai rövidesen jelentkeztek. Már 1878. július 28-án, 257/pt. számú jelentésében kérte a főpénztárnok, hogy: „Az állami és városi adók és illetékek