Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

fekvő udvarnak és a kertnek a kerítésen kívülre kerülő, szakadozott részét a város, rézsűsre kiképezve, az utcához Szándékozott csatolni. A káptalan az 56/1868. sz. válasz-iratában előzetesen hozzájárult a terület átadásához, de csak azzal a kikötéssel, ha a város, amely ,,ezen költséges átalakítás által tért és szépítési előnyt nyerend", állandó és díj nélküli vízvezetéket engedélyez a házhoz. A tanács felszólította a tiszti mérnököt, számítsa ki a rézsű kiképzésekor elszállítandó föld mennyiségét és a fuvar várható költségét is. A tiszti mérnök nemsokára benyújtotta a végleges tervet, mely szerint 65 négyszögölnyi területet szándékoztak ,,elhasítani" a néhai nagyprépost udvarából, 40 köböl földet kellett elhordatni a rézsű kiképzésekor. A tervezett fuvardíj 240 forint volt.

247 A tanács ezután felszólította a Gazdasági Választmányt a föld elhordatására. Elhatározták, hogy a munkálatok befejezését hivatalosan is közlik a káptalannal. Az ülés határozata szerint a káptalannak ,,az átiratában kért vízvezeték állandó élvezete ezzel megszavaztatik". Az ügy ezzel nem zárult le. A tanács (talán tréfás éllel) Papneveidei (Szeminárium) forrás vizének a bevezetését engedélyezte a Káptalan utca 3. sz. kanonoki házba. Azt bizonyára a káptalan is tudta, hogy ez a forrás már régóta (1836) nem szolgáltatott vizet sem a városnak, sem a Szemináriumnak. 79. ábra. A Káptalan u. 3. sz. ház utcai falkerítésébe épített elosztó tartály. (Káptalan utca 1.)