Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

A városi pénztárkönyvekben 1861/62-ben szerepel utoljára Bandtler vízbér-ügye. A Bálicsi úti fürdő után nem fizetett vízbért. Az egykori Czinderykert és a fürdő is Engel Adolf von Kastl tulajdonába került. Engel (Engl) Adolf a városi pénztárkönyvek szerint 1864 65-től fizetett vízbért a városnak. Az 1877-ben készült várostérkép díszkutakat tüntet fel a Hal téri parkosított udvarban. Engel 1888-ban arra is kapott engedélyt, hogy a Hal téri közkút felesleges vizét, amely már 1880 óta rongálta az utcák kövezetét, bevezettesse a kertjébe.

209 Az Engel-féle fürdő történetét, tekintve, hogy nem tartozik tanulmányunk tárgyához, nem vizsgáltuk. Országút (siklósi) 16/1 és 16/2. Stein Mór udvarán volt egy szivattyús kút. Stein 1883-ban „Engl" Sándor vízvezetékéből ivóvíz bevezetésére kért engedélyt a tanácstól. Az engedélyt megkapta; 10 forint vízbért fizetett évente.

210 Az 1883. évi magánkút-összeíráskor Engel Sándor, mint az Országút (siklósi) 16/1. sz. ház tulajdonosa, bejelentette, hogy a telkén vezetékes csorgókútja van. Stein innen vezette át a vizet a saját portafelére. A 16 l-es telek tulajdonosának Engel Adolfot és fiait tünteti fel az 1877. és 1887. évi utca, házszám jegyzék. Engelék itteni csorgója valószínűleg a 14. sz. házból kapott vizet. Vízbért nem fizettek utána. Siklósi u. 1. Pintér Terézia 1878-ban kért engedélyt a víz bevezetésére. A tanács megengedte, hogy a városháza előtti közkútból a felesleges víz egy részét elvezethesse. Kikötötték viszont, hogy az említett „Fő téri alsó kút" víztároló medencéje közepén álló kőoszlop helyett másik, ugyanolyan átmérőjű, „csinos külsejű" oszlopot állíttasson. Az oszlopba az addigi két kifolyó cső helyett újakat rakasson; a kifolyó csövekbe egy-egy rendes tolócsapot is szereltessen. A vízosztóját szereltesse az oszlopba. A vezetékét úgy készíttesse el, hogy a szintkülönbségből adódó nyomást kibírja.

211 Pintér Terézia a költséges feltételeket nem fogadta el, mert a neve a későbbi városi pénztárkönyvekben nem szerepel a vízbér befizetők között. A „Fő téri alsó kút" kőoszlopa helyett még 1884-ben sem állítottak újat. (I. Irgalmasok u. 1.) 1885-ben ebben a házban volt ifj. Engel Adolf „Európa" kávéháza. A tulajdonos kérésére a tanács engedélyezte a víz bevezetését. A vezeték a Kert u. 2. sz. alatti árvaház tartályából indult ki.

212 Nendtvich v. főmérnök 1885. évi jelentése szerint a kávéház kútja után ifj. Engel Adolf 15 forint évi vízbért fizetett. Siklósi u. 9. A hézagosan beépített Siklósi utcában, a 80-as években még voltak kertek és kertészetek. A kerteket ásott kutakból öntözték. A városból kifolyó víz az utca árkában folyt a réti kanálisba. 1884-ben Preindl János, Thier Józsefné (Siklósi u. 11.), Bieber József (Siklósi u. 14.) és özv. Nádosy Istvánné (Siklósi u. 15. és 28.) kérték a tanácstól, hogy a Siklósi utcán lefolyó vizet bevezethessék a kertjükbe. Az engedélyt megkapták, de a tanács kikötötte, hogy a víz elvezetését bármikor meg is tilthatja.

213 Siklósi u. 11. Thier Józsefné 1884-ben kérte, hogy a városból kifolyó vizet a kertjébe bevezethesse. Az engedélyezés feltételeit a Siklósi u. 9. sz.-nál ismertettük.