Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

A házi tartályból a magánkutak hosszú láncolatába vezették el a felesleges vizet. Megye u. 12. Knezevich Ignác 1863-ban kért és kapott engedélyt a víz bevezetésére,

141 a Megye u. 9. sz. ház előtti közkút tartályából. Később nem említették a magánkút tulajdonosok között. Megye u. 13. Dr. Pazsitzky Ede magánvezetéke engedélyezésének a körülményeit a Megye u. 8. sz. háznál ismertettük. Mór u. 73. A háznak a mellékelt térképen csak a Mária utcában van számozása (8-as). A Mária u. és a Mór u. délnyugati sarkán áll. Spiesz János, későbbi polgármester 1808-ban vette meg a házat. A városi számadáskönyv szerint 1817/18-ban fizetett először vízbért. Az összeg 1835/36-ig egy forint volt, azután 5 forintra emelték. 1849-ben a császárhű Cseh Eduárd, akkor még mint „Baranya Megyei alispány" kérte a város tanácsát, hogy a ,,

Spies (!) örökösöktől megvett házban létezett tsatornyában a vizet továbbá" is kaphassa.

142 A tanács egyelőre még nem foglalt határozott állást az ügyben. Később hivatalosan is bejelentették a vételt, amennyiben „Cseh született Kövér Anna megvette néhai Spies Jánosnak Házát".

143 Még később a ház áráról szóló 6000 forintos kötlevelet is bemutatták.

144 A tanács letiltotta a befizetését.

145 A szabadságharcot leverték, az elnyomás erősödött. A Gazdasági választmány már azt javasolta a tanácsnak, hogy a Cseh Ede házához (!) szükséges vízvezetéket a város költségén csináltassák meg. A tanács elutasította a javaslatot.

146 Cseh Edét 1849. októberéig ,,alispány"-nak említik; októberben „királyi biztos", novemberben „kormány biztos" lett. A házat szeptember 3-án átírták a felesége nevére, a magánkút használatát is tovább engedélyezték. „Cseh Edmund" 1850/51-tői 1852/5'3-ig évi 10 forint vízbért fizetett. 1853/54-től 1858/59-ig nem szerepel a fizetők között. Az 1859. évi összeíráskor 20 forintot rótak ki rá. 1863/64-től 1872-ig 10 forint volt az évi összeg. Az 1875. évi vízbér rendezéstől már Hnilicska Antal fizette be az évi 20 forintot.

147 1883-ban Hnilicska ezt írta az összeírás! ívre: „kút az udvarron és egy vízcsap". Az udvari kút, a korabeli térképek és a visszaemlékező idősebbek szerint, szépen faragott medencés szökőkút volt. Mór u. 14. A háznak a mellékelt térképen nincs száma. Dr. Koharich Károly 1881-ben kapott engedélyt, hogy „közvetlenül a Moór és a József utcza sarkán lévő magas fekvésű közkútból indíthasson ki vezetéket" (147). Az említett öreg közkút az akkori József u. 27. sz. ház kerítésfalában áll ma is („Balatonyi-féle ház előtti közkút"). Koharich Károly a városi pénztárkönyvek szerint, 1881. október 1-től 15 forint vízbért fizetett évente. Nogyflórián u. 9. Körösztös Imre építő mesternek 1886-ban engedélyezte a tanács, hogy Thaller Gusztávhoz és társaihoz csatlakozva építtessen magánvezetéket a házába.

148 Thallerék vezetéke a Sörház u. 7. sz. iskolában abban az évben létesült leánypolgári 60 hl-es tartályából indult ki. Valószínűleg Körösztös Imre is a vele szomszédos iskolából vezette el a felesleges víz egy részét. Thaller Gusztáv a Malom u. (budai) 6-os sz. házban lakott.