Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
nem számítottak fel. A vezetéket a szomszédos Lakits-ház magánvezetékéből ágaztatták le, mint az a mellékelt térképen is látható. Király u. 10. Vasváry György 1887-ben kapott engedélyt a víz továbbvezetésére a szomszédos (11. sz.) ház medencéjéből. 11 " 1 Király u. 11. Blauhorn Gusztávné, Blauhorn Lajossal és Mihállyal együtt kapott engedélyt a víz bevezetésére. A feltételek szerint közös tartályukat a telkük határán kellett felépíttetni. Vizet a Mór u. 13. sz. ház kerítésfalában levő elosztó tartályból kapták. A felesleges vizet ugyanazon ház udvarán álló tartályba folyatták vissza. 115 A Király u. 10. sz. ház magánkútját Blauhornék tartályába kötötték 1887ben. A Mór u. 13. sz. ház Blauhornék északi szomszédja volt. A térképen nem számozták. Király u. 12. A Pécsi Kölcsönös Segélyező Egylet magánkútjába a Mór u. 9. sz. alatti Balatonyi féle ház sarkán álló közkútból 1885-ben engedélyezték a víz bevezetését. 116 Király u. 15. Stangl Ede 1887-ben kapott engedélyt magánvezetéke építésére, a Mór u. 13. sz. ház kertfalában levő városi vízelosztó tartályból. 117 Király u. 17. Czvetkovics Ferenc 1861-ben vezette be a vizet a házába a Flórián téri közkútból. 118 1874-ig 10 forint volt a vízbére, 1875-ben ezt 25 forintra emelték. 1880 és 1882 között, a városi pénztárkönyvek tanúsága szerint, a ház magánkútja után nem fizettek vízbért. Király u. 27. Ifj. Scholtz Antalnak ez a háza (,,Magyar Király" Vendéglő) a Malom u. (budai) 6. sz. háznál ismertetett vezetéken kapott vizet. Király u. 29. A Líceum udvara délkeleti sarkára építették 1833-ban az Ignác kutat. A közkút tartályának a Líceum udvara felé is volt kifolyócsöve. A Líceum, mint középület, mindig mentes volt a vízadó alól. Király u. 32. Mestrits Imre házába 1886-ban engedélyezték a víz bevezetését, a Mór u. 13. sz. ház kerítésfalába épült elosztó tartályból. 119 Király u. 40. Az ún. ,,Fő utcai kut"-at 1788-ban építtette a város, az egy évvel korábban feloszlott Domonkos rend udvarának az északkeleti sarkára, a kőfalba. A telket felparcellázták, a kutat beépítették az oda emelt ház sarkába. Azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek a házuk, vagy udvaruk falában közkút volt, a város tanácsa más esetben is megengedte, hogy a tartályból csövön át vizet kapjanak ingyen. így volt ennél a kútnál is 1859-ig. Az 1859. évi vízbérrendezéskor, a többi „szolgalmat tűrővel" együtt, 20 forint évi vízbér fizetésére kötelezték Wohlmuth János pékmestert is, a ház akkori tulajdonosát. A városi pénztárkönyvekben nem találtunk arra adatot, hogy Wohlmuth befizette volna a vízbért. Valószínűleg fellebbezett ő is a kivetés ellen, és a tanács neki is elengedte, akárcsak a hasonló helyzetben levő Jónás kanonoknak (Káptalan u. 5.). A következő vízbérrendezéskor, 1864-ben, Piribauer (Biribauer) József pékmesteré volt már a ház, őt 10 forint vízbér fizetésére akarták kötelezni. Piribauer fellebbezett. Indokai között leírta azt a sok bosszúságot, amelyek a kút miatt érték őt és háza népét. Leírta azt is, hogy a háza sarki helyiségében volt a közkút tartálya. A háza felé szolgáló cső három lábnyival magasabban illeszkedett a tartályba, mint a közkút utcai kifolyó csöve. A Fő utcában (Király u.) ez volt az egyetlen közkút. A széles környék odajárt vizért, még éjjel sem volt nyugalmuk. Vizet, a két cső közötti nagy szintkülönbség miatt, szinte soha sem kaptak a lakásuk felőli csövön át. 23 B. HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1977. 353
