Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
utcában volt az iskolája. Az épületet a város megvette, és a reáltanodát bővítette vele. Az izraelita hitközség a Fürdő utcában, a zsinagóga szomszédságában új iskolát épített. A tanács 188ó-ban engedélyezte a hitközségnek, hogy a Szent Háromság szobor melletti vízelosztó tartályból, a saját költségén, vizet vezettessen az iskolába. 87 Hai tér 2. 1890-ben Engel Adolf és fia, fanagykereskedők tulajdona volt ez az ingatlan. A telek pontos helyét nem tudjuk. Engelék a fenti évben engedélyt kaptak, hogy a Hal téri közkútból vizet vezessenek a telkükre. 88 Havi hegy. A Budai külvárosi közkutak jó vízellátása érdekében 1865ben a Havi hegy oldalában új vezetéket fektettek le. A vezeték a mellékelt térképen is látható. Gróf Schmidegg Júlia 1880-ban engedélyt kapott arra, hogy a vezeték alatti szőlőjébe, egy elágazáson át, vizet kapjon. A tanács kikötötte, hogy a tulajdonos a vizet csak egy megfelelő szabályzó szeleppel felszerelt tartályban tárolhatja. 89 Schmidegg Júlia magánvezetéke a későbbi városi iratokban (pénztárkönyvek, összeírás) nem szerepel. Valószínűleg nem készült el. A szőlő a tettyei romoktól DK-re terült el; részben ma is termő terület. Hunyadi u. 2. Valentin Károly először az 1863/64. gazdasági évben fizetett vízbért magánkútja után. Az 1875. évi összeírás szerint az addig fizetett 10 forintot 15-re emelték. 1877-ben, az utca és házszámjegyzék szerint Eisenhut Antal volt a ház gazdája. Eisenhutnak 1890-ben még megvolt a magánkútja, mert a Zrínyi utca 7. sz. házba abból vezették el a felesleges vizet. Hunyadi u. 3. Az izraelita hitközség régebbi iskolája 1859-ben épült. 90 Az épületet a város, a szomszédos reáliskola bővítése céljából, 1871-ben megvette. 91 Az 1864. évi összeírás szerint az „izraelita tanoda" nem fizetett vízbért. A hitközség a Fürdő utcában építtetett új iskolát. Hunyadi u. 4. A korábbi ferences női zárda, majd katonai fegyintézet épületébe 1859-ben helyezték át a reáliskolát. Ez az iskola középfokú előképzést adott a földműves, iparos és kereskedelmi pályára készülő ifjúságnak. 92 , 93 A reáliskola vízvezetékét 1860-ban építették. Az akkori városi pénztárkönyv szerint (75. o.) „a pécsi héber közönség a reáliskolában-i vízvezetési költséghez 200 forinttal" járult hozzá. Szintén az 1859/60. évi városi pénztárkönyvbe jegyezték be az iskola kútjának az építéséért kifizetett 11 forint 40 krajcár napszámot (267. o.). 1861-ben Gianone János kőfaragónak 105 forint 25 krajcárt fizettek „a kúthoz szolgált kőfaragó munkáért (1861/62. évi pénztárkönyv 302. o.). A reáliskola a legközelebbi, 1864. évi összeírásban már szerepel. Mint középület, a vízbér alól mindig mentes volt. Hunyadi u. 5. Taizs Mihály nyomdász 1883-ban kapott engedélyt, hogy a „főreáliskolai kút medencéjéből" a házába vezesse a vizet. 94 Hunyadi u. 9. Dr. Kelemen Mihály honvéd törzsorvos 1885-ben építtetett a házába vezetéket, a Hunyadi u. 12. sz. ház utcai falában álló elosztó tartályból. 95
