Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

Az adóösszeírásokban szereplő major (csiftlik) egy-egy falun kívül önálló tanyasi gazdaság is lehetett. A török források említése szerint a török szpáhik előszeretettel változtatták a tanyai területeket és pusztákat olyan gazdasági központtá, ahová a számukra kijelölt falu (vagy falvak) lakosait munkavégzésre kirendelhették. Ez a magyar földesurakéhoz hasonló robotoltatási törekvés, főleg a 17. században bontakozik ki.

21 Az adóösszeírásokban szereplő hal-tizedet a folyók halászata címén, a hal-kettedet pedig a halastavak halászata földesúri adóztatására szedték be. A halastavakat (akkori magyar neveikkel) rendszerint fel is sorolják. A török adóösszeírások következő illetékei az igazságszolgáltatás különböző mozzanataiból kerültek ki: a büntetéspénz rendszerint a falusi bíró által kivetett kisebb bírságok összege, amelynek a fele a saját birtokán a szandzsákbéget illette meg. A büntetés-idézés illetékét a török bíró, a kádi vetette ki, az előtte történő megjelenés és bíráskodás elvégzéséért. A hagyatékokat, az elhagyottak vagyonát és a szökevények ügyeit szintén a török kádi intézte, és egyben rótta ki az utánuk esedékes illetéket. Ide tartozott még a menyasszony-illeték is, amit a házasság-adóztatásból szedtek. A mezei kártétel illetéke szintén a falusi bíró bírságolási jogkörébe tartozott. A szekcsői—mohácsi szandzsákban öt vásáros hely összeírása szerepel. Ezek a városok Mohács, Danóc, Vörösmart, Laskó és Hercegszőlős voltak. Az itt feltüntetett 3000—4000 akcse értékű forgalom a kereskedelem kis méreteire utal. Az 1547. évi defter összeírásához készült egy vámszedési szabályrendelet, kanunname is, amely névszerint Vörösmart vámjait és kikötőjét említi meg, s azonkívül a szandzsákban a Karassó, Bolvíz és Marok nevű vizeken lévő hidakon szedett vámilletékeket is felsorolja. A szekcsői és szekszárdi szandzsákok 1580. évi defterének elején szereplő közös kanunname Vörösmart kikötőjének szabályrendeletét ismét közli. Az 1547. évi defterben szereplő kanunname által megjelölt folyókon átvezető hidakon 1580-ban továbbra is szedték a hídvámot, ahogy arról akkor beszámolt. A szekcsői—mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírásának adatait az előbbiekben csoportosítva, azok helytörténeti jelentőségét kíséreljük meg bemutatni. A lakosság, a gabonatermelés, a szőlőművelés, a házi ipari növénytermesztés, a kertgazdálkodás, az állattenyésztés, a halgazdálkodás, a bírságok, a malmok és a vámok adataiból az adóösszeírás elé bemásolt ,,adóztatási, s vámszedési szabályrendelet" a. m. kanunname részletes összegszerű utasításai alapján, az 1591. évi török feljegyzések értékelhetővé válnak. Az ilyen módon az előbbiekben elvégzett számításaink, a kanunname utasításai szerint kivetett török adóösszegek és mennyiségek, valamint az 1591. évi helyenként feljegyzett pénzösszegek és mennyiségek összevetésén alapulnak. A mértékegységek ismeretében minden összeírt helység lakossága és termelése kiszámíthatóvá válik, átlagos méretei ismertté lesznek.