Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

sen 2375 lélek élt. A szerbek a szandzsák összes nem mohamedán lakosságának mintegy 12 %-át tették ki. Az általuk benépesített helységek 25—30 százalékos aránya valószínűleg azért olyan magas, mert leginkább apró falvakban laktak. A török adóösszeírásokban az adófizető családfők névjegyzéke nyomában, ha nem is minden helységnél, a török állami adó, a fejadó adóegységét (a ,,hane" számot) is feltüntették. Fordításunkban a ,,hane" török kifejezést adófizetőként jelöltük meg. A minden nem mohamedán családfőre kötelező fejadó nálunk még harács-adó, császár-adója, forint-adó kifejezésekben is szerepelt. A török adóztatás a fejadón kívül még egyes hadjáratokra rendkívüli adóztatással is élt. Ezt nuzul-adónak hívták. Azonkívül a törökök a magyar országgyűlés részéről is elrendelt vármunkára vitték a jobbágyokat, ezt „császár mívének" nevezték. Ilyen módon építettek ki pl. a törökök 1560-ban Mohács és Hercegszöllős palánkerődítményeit, amiről az egykorú leírások is beszámolnak.

17 A török állami adókon kívül a nem mohamedán földművesek földesúri adót és illetékeket is fizettek. E földesúri adójövedelmekre nézve összeírásunk (minden helység névjegyzéke nyomában) közli annak teljes összegét, török akcse pénzértékben: „Bevétel a tizedekből és illetékekből ... (akcse)". Sok esetben hozzáteszik: „a forint adó nélkül", vagyis a törökök az állami egyenes adóként külön beszedett és külön kezelt fejadó-nélküli földesúri adójövedelem összegét mutatják helységenként ki. Az egyes adók, terménytizedek és illetékek pontos összegéről az 1591. évi adóösszeírásunk elé bemásolt török szabályrendelet, a kanunname pontosan intézkedett. Az egyes helységek összeírását a török adórovók a magyar bíróval és esküdtjeivel, a hároméves termésátlagok alapján állították össze. A külön papírlapokra írt feljegyzésekből a budai tartományi pénzügyi központ (defterhane-i vilayet-i Budun) jegyzői állították össze a végleges adójegyzéket, a deftert. A defterekből rendszerint több példány készült el; egy példány Budán maradt, egy másik példány az istanbuli birodalmi pénzügyi központba került, hogy az adó behajtás és a javadalom-birtokadományozás alapjául használják. A budai tartományi pénzügyi központ az összeírt földekről beszedett földesúri adójövedelmeket kétféle módon kezeltette: egy-egy helység a földesúri adó összegének számszerű „értéke" alapján vagy kincstári kezelésű hasz-birtok, vagy a szpáhi hadtest katonáinak kiosztott tímár javadalom-birtok kezelésébe került. A kincstári és szpáhi birtok az egyes helységek esetében változhatott is. Nahije Nemzetiség összesen Magyar Szerb Vegyes Szekcső Baranyavár Mohács Városi kapu Falusi kapu Városi kapu Falusi kapu Városi kapu Falusi kapu 338 987 125 535 283 116 120 10 10 ? 14 ? 100 ? 11 ? 40 ? 348 1121 ? 225 ? 662 ? 40 ? 299 4. táblázat Szekcsői—mohácsi szandzsák 1591. évi nemzetiségi megoszlása a kapuszám alapján