Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

42 A Baranyában, Somogyban és Tolnában feltárt és községszintig elemzett, részleteiben összevetett üzemstatisztikai adatok csak részben egyeznek tendenciában, és eltérnek részletekben más országos szintű megállapításoktól, Bellér Béla i. m. 91. oldalán azt írja, hogy az 1935-ös mezőgazdasági összeírás alapján Magyarországon a kert aránya 1,00%. A Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 105. köt. 524. oldala szerint Magyarország gazdaságainak összes területe 16 033 045 kh, a kertek összterülete 219 083 kh, amiből nyilvánvaló, hogy a kert aránya 1,73%' Ez Baranya megyében is (1,74%) és a német községek (64 község) esetében is magasabb (1,52%), de a németek kert aránya nem több a megyeinél. Ügyszintén tendenciájában igaz ugyan, hogy a szántó aránya magasabb a németeknél, de ugyancsak a Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 105. köt. oldalára hivatkozva az országos szántó arány nem 72,8%. ahogy Bellér Béla írja az idézett mű (Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Akadémiai Kiadó, 1975.) 91. oldalán, hanem 60,89%, ami a gazdaságok összes területe (16 033 045 kh) és a gazdaságok szántóterülete (9 762 947 kh) százalékarányként adódik. A 60,89%-os országos szántóaránnyal szemben tényleg jobb a baranyai, a tolnai, a somogyi német községek szántóaránya, amint azt ki is mutattam. Meg kell még jegyezni, hogy az imént idézett statisztikai forrás alapján a szőlő országos aránya sem 1,9%, ahogy Bellér Béla kimutatta — talán más forrásokra támaszkodva — hanem 2,21%. 43 Magyar Statisztikai Hivatal. 1941. évi népszámlálás, 2. köt. és Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 105. köt. I. és II. tábla felhasználásával. FELHASZNÁLT IRODALOM Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938—1941 Kopasz Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez. Galántai József: Trianon és a revíziós propaganda: A magyar nacionalizmus kialakulása és története c. gyűjteményes kötet Budapest 1964. Kis Aladár: Az ellenforradalmi rendszer revíziós külpolitikájának kialakulása (1920—1933). Szekfü Gyula: Forradalom után Budapest 1947. Rónai András: A nemzetiségi kérdés területi megoldásai Magyar Szemle 1937. XI. A nemzetiségi kérdés nem területi megoldásai Magyar Szemle 1938. aug. Szekfü Gyula: Állam és nemzet (Tanulmányok a Nemzetiségi kérdésről Budapest, 1942). Arafó Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon, Budapest, 1960. Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921. Akadémiai Kiadó 1962. Horthy Miklós titkos iratai Kossuth 1963. Dobi István: Vallomás és történelem Kossuth 1962. Révai József: Marxizmus—népiesség—magyarság Szikra 1955. Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920—1930. Akadémiai Kiadó 1970. Kiss Albert: Mezőgazdaságunk fejlődése 1895—1935 Budapest, 1944. Szakács Kálmán: Kaszáskeresztesek. A kommunista párt agrárpolitikája 1920—1930. Incze Miklós: Válság és nyomor a Horthy-rendszerben 1929—1933. Művelt Nép 1952. Urosevics Danilo: A magyarországi délszlávok története Budapest, 1969. Kisebbségi Körlevél: A pécsi Egyetem Kisebbségi Intézet közleményei 1937—1944 Fehér István: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944—1946 között Akadémiai Kiadó 1972. Parasztsors-Parasztgond 1919—1944. A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront Könyvtára 1960.