Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

Ha a kiemelt csoportok átlagértékét (48 község) összehasonlítjuk a megyei adatokkal, akkor láthatjuk, hogy a magyar községek lakosságának e kategóriában is (1 kh alatt), csakúgy mint az eddig vizsgált és kimunkált kategóriák esetében (földbirtoknélküli agrárproletárok, cselédek és mezőgazdasági munkások csoportjában) rosszabbak az anyagi felemelkedésének a lehetőségei. Nézzük a kiemelt csoportok összehasonlítását a Baranya megyei adatokkal: A Baranya megyei kiemelt csoportok viszonya a megyei növekedési átlaghoz az 7 kh alattiak esetében. A baranyai német községek (35) A baranyai délszláv községek (3) A baranyai vegyes nemzetiségi községek (10) Összesen: Baranya megye különbség Országos 7930. 7947. változás (%) 197 fő 654 fő 331% 2 fő 28 fő 1400% 27 fő 112 fő 414% 226 fő 794 fő 351% 1085 fő 3387 fő 3120/

0 397o 25857 fő 97216 fő 376% A számokból egyértelműen kitűnik, hogy a különbségként mutatkozó kompenzációs hányadot a magyar községeknek kell nyújtaniuk, ezzel a magyar községek szegényparaszt-keresőinek esélyei rosszabbodnak. A pontosság kedvéért le kell szögezni, hogy ez az állapot objektív. Az arányok ilyetén való alakulásának szubjektív okai vannak. Az okok részben területi-földrajzi jellegűek, részben a nagybirtokok befolyásoló hatása alatt állnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek mellett a „kedvező" jellegű tünetek mellett is igen súlyos helyzetben voltak a baranyai nemzetiségi községek agrárszegényei. Az agrárproletárokhoz — helyzetüket illetően —- egész közel állnak az egy hold alattiak, sőt az öt hold alatti szegényparasztok is. Számuk így nem jelentéktelen, s arányuk a mezőgazdasági összkeresők egészében igen nagy volt. A Horthy-rendszer elején az öt hold alatti szegényparasztság a mezőgazdasági összkeresők 48,38%-át tette a megyében,

33 és ebből a nemzetiségiek igen jelentős mértékben részesedtek; a németek 40,78%-kal, a délszlávok pedig 6,50%-kal, tehát összesen 47,30%-kal. De nem volt jobb a helyzet tizenöt évvel később sem. A 0—5 kh-as gazdaságok száma 48 066 volt Baranyában, melyből 12 154 (25,28%) esett 67 német községre, 510 (1,0ő%)5délszláv községre és 1591 (3,31%) 8 vegyes nemzetiségű községre, vagyis a nemzetiség összesen, 29,65%-kal részesedik Baranya megyében. A 80 mért nemzetiségi községben a 0—5 kh-as gazdaságkategóriában.

34 Ehhez a németek esetében 19 183 kh föld tartozott (1,57 kh gazdaságátlaggal), a délszlávoknál 912 kh föld (1,78 kh átlaggal) és 2 614 kh föld (1.64 kh gazdaságátlaggal) a vegyes nemzetiségű községekben. összehasonlításul megjegyzendő, hogy ugyanebben a kategóriában Baranyában a nem vizsgált magyar, és a nyolcvan százalékon aluli egyéb községekben (228) a gazdaságátlag 1,41 kh, tehát alacsonyabb. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy statisztikai adatok bizonyítják azt, hogy a nemzetiségiek megítélésében sommás tévhiedelem élt. Azt a nézetet vallották sokan (általánosítva), hogy a német községek sokkal gazdagabbak voltak a magyar vagy délszlávoknál. A magyar, a német, a délszláv községekben a kis-, közép és jómódú paraszti birtokok (50 kh-ig) átlagterületeinek vizsgá-