Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

pécsi védőnőképző tanfolyamot hallgatók hiányában nem lehetett megtartani. A forradalmi viszonyok azonban új irányt szabtak az egész gyermekvédelmi munkának. A Tanácsköztársaság gyermekvédelme A magyar kapitalista rendszer csak addig és oly mértékben végzett gyermekvédelmi munkát, ameddig és amennyiben ezt az érdeke megkívánta. Ilyen érdekek voltak a munkaerő biztosítása, továbbá a honvédelmi, a politikai és népesedési feltételek megalapozása. Az antagonisztikus társadalmi osztályokra épült polgári rendszer a gyermekvédelmet is az alapvető és a rendszerből eredő bajainak pillanatnyi és felszínes orvoslására akarta csupán felhasználni. Az országban először a Tanácsköztársaság alatt történt meg, hogy az állam kiterjesztette gondoskodását a terhes nőkre. Védelmébe vette az újszülötteket is mindaddig, amíg ifjakká nem serdültek. A magyar tanácsköztársasági gyermekvédelem magába foglalta az anya- és csecsemővédelmet, az iskolás gyermekek védelmét, a gyermekmunkával és a gyermekbűnözés megszüntetésével kapcsolatos kérdéseket. Ezen szempontok szerint építették ki az egész gyermekvédelmi munkát. Nemcsak azon volt a hangsúly, hogy emeljék a születések számát, hanem hogy gondoskodjanak a gyermekek egészségéről, testi és szellemi fejlődéséről. Miután államosították a meglevő összes gyermekvédelmi intézményeket, az egész gyermekvédelem egységes irányítás alá került. Minden erőfeszítéssel arra törekedtek, hogy gátat emeljenek a nagyméretű gyermekhalandóságnak. Azért is magas volt a magyarországi tőkés viszonyok között a csecsemők és szülőanyák halálozási száma, mert a terhes anyák nem részesültek orvosi gondozásban, nem voltak szülő- és csecsemőotthonok. A Tanácsköztársaság idején kötelezővé tették a terhességvizsgálatot, és a terhes anyákat egészségügyi oktatásban részesítették. Az újszülöttek részére babakelengyéket osztottak ki. Kiszélesítették és szervezettebbé tették az első világháború utolsó évében megindított védőnőképzést és a védőnői hálózat kiépítését. A munkaügyi népbiztosság megbízásából az ezzel kapcsolatos feladatokat az Országos Anya- és Gyermekvédő Szövetség végezte.

36 A gyermekvédelem területén a Tanácsköztársaságnak az egyik leghumánusabb intézkedése volt, hogy megszüntette a különbséget a törvénytelen és törvényes születésű gyermekek között, vagyis a törvénytelen gyermekeket egyenjogúakká tette a törvényesekkel. Főként a munkásosztály és a parasztság leányai részéről fordultak elő házasságon kívüli, törvénytelen szülések. Ez a polgári osztály-társadalomban nagy megaláztatással, szinte kiközösítéssel járt, és nem volt ritka eset, hogy a leányanyák szégyenérzetükben öngyilkosságot követtek el, vagy újszülött gyermeküket pusztították el. A tanácskormány ezeken az anyákon és gyermekeken kívánt segíteni. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletben mondta ki, hogy a Magyar Tanácsköztársaságban nincs törvénytelen gyermek. A házasságon kívül született gyermekeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a házasságból születetteket (névviselés, tartás, családi pótlék stb.). Ha a születési bejegyzésből nem tűnt ki, hogy ki a gyermek apja, ezt hatósági úton kellett megállapí-