Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

pontjából volt különbség. Ugyanis a hivatásos védőnők háromhónapos, a nem hivatásos védőnők pedig hathetes tanfolyamot végeztek. A Baranya megyei anya- és csecsemővédő egyesület megszervezését széles társadalmi alapokra kívánták helyezni. Nemcsak egyes jelentősebb személyeket kívánták az anya- és csecsemővédő egyesület tagjainak megnyerni, hanem az egyházak, a különböző társadalmi egyesületek, testületek vezetőit, vezetőségi tagjait is. Különösen a „jótékony nőegyletek" tagjai vállaltak szerepet az anya- és csecsemővédelmi munkában. Zichy Gyula pécsi püspök levélben értesítette az alispánt, hogy — bár személyesen nem tud megjelenni az egyesület alakuló közgyűlésén — támogatja az egész megyére kiterjedő anya- és csecsemővédő mozgalmat. Ezt a szociálpolitikai munkát a pécsi egyházmegyében működő r.kat. nőegyletek is segíteni fogják. A mohácsi izraelita nőegylet összehívott ülésén határozta el, hogy belép a Baranya megyei anya- és csecsemővédő egyesület tagjai közé, abba tagokat fog gyűjteni, s tőle telhetőleg anyagilag és erkölcsileg segíteni fogja a védelmi munkát.

33 Baranya megye Anya- és Csecsemővédő Egyesületének alakuló közgyűlését 1918. március 24-re hívták össze, a vármegyeház közgyűlési termébe. A közgyűlésen az alispán ismertette a szervezési előmunkálatokat, majd pedig a megalakuló egyesület alapszabályait. Jelen volt a közgyűlésen Bosnyák Zoltán belügyi államtitkár, Szana Sándor a Stefánia Szövetség országos biztosa, és Madzsar József az Országos Stefánia Szövetség ügyvezető igazgatója. Az alapszabályzat szerint az egyesületnek, amely az Országos Stefánia Szövetség tagja, célja egyrészt egészségügy/, vagyis a szülések minél tökéletesebb lebonyolításának, s az újszülött életbenmaradásának és egészséges továbbfejlődésének a biztosítása, másrészt szociális, vagyis közreműködés a születendő nemzedék jogi, gazdasági, erkölcsi és társadalmi feltételeinek megteremtésében és biztosításában (3. §.). Tevékenységében az egyesület vezérlő gondolata a bajok megelőzése. Feladata tehát nem a jótékonyság gyakorlása, hanem egy egészségesebb nemzedék fizikai és erkölcsi feltételeinek a megteremtése (4. §.). Bosnyák Zoltán előadásában kifejtette, hogy az anya- és csecsemővédő mozgalom nem egyéb, mint küzdelem a gyermekért és az anyaságért. Nehéz, de fontos munka ez a jelen viszonyok között, amidőn a világháború által előidézett károk helyreállításáról és az ehhez szükséges eszközök kiválasztásáról, sikeres alkalmazásáról van szó. Tehát a gyermeknek mint jövőnek a védelmét hangoztatta. Szana Sándor felszólalásában megállapította, hogy hazánkban legnagyobb a halálozás az európai államok között. Ezzel szemben a születési arányszám nem mondható a legalacsonyabbnak, de a szaporodás nagy részét elviszi a ragály, a tüdővész és a kivándorlás. Különösen magas a gyermekhalálozási arányszám. Baranya megye pedig a legrosszabb statisztikai átlagot mutatja az egész országban, amennyiben itt a születés alatta van az országos átlagnak, a halálozás pedig nagyobb az országos átlagnál. Baranyában az újszülöttek nagy százaléka meghal az élet első hónapjaiban, amelynek oka a tudatlanságban és a helytelen gyermekgondozásban rejlik Baranyában az első életéven túl is feltűnően nagy a gyermekhalandóság, úgyhogy a szülöttek fele nem éri meg a 14-15. életévet. Tanítani kell az anyákat a gyermeknevelésre, a gyermekgondozásra.

34