Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

49 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 11. p. 50 Egy porció széna a XVIII—XIX. században 10—12 font között mozgott. Forrásanyag, az 1836-dik évi 11-dik Törvény Czikkely 6-dik §-ában nevezett Országos Küldöttségnek, az Országban szállás tartó, s azon átkelő Katonaság élelmezésének és beszállításának legjobb s legigazságosabb módja s az ezekkel elválaszthatatlan kapcsolatban álló tárgyak eránti alázatos véleményes Jelentése. 40. p. és 47. p. 51 Egyes források szerint 54,3 liter, ami 64 iccének felelt meg. Használatos volt az 56 literes akó is. 52 Párbér, a pap és a tanító természetbeni járandósága. 53 1 öl = 1,896 m. 54 A font régi súlymérték, ami 0,5 kg. 55 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 15. p. 56 V^ed telekhez. A telek nagysága a föld minőségétől függött. Baranyában 3 osztályrendet különböztettek meg, az elsőben 22 (1200 fj-es) hold 1 telek nagysága, másodikban 24, és a harmadikban 26. Lásd Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány—Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843.) Baranyai Helytörténetírás 1977. 22. és 23. sz. jegyzetei alatt. 57 A kaszáló területmértékül szolgált. Az 1 szekér szénát termő rétet a XVIII. században általában az 1 kaszás (1 holdas) réttel tekintették egyenlő területűnek. Forrásanyag: Urbáriumok XVI—XVII. században. Szerkesztette: Maksay Ferenc Bp. 1959. Akadémiai Kiadó 837. p. Baranyában a bólyi és sellyei uradalom 800 • területtel mérte az 1 kaszást. Lásd Kardho'dó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben. Baranyai Helytörténetírás 1973. Pécs, 1973. 109. p. 58 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 19. p. 5!

' 1 forint 60 váltókrajcárral volt azonos. 00 A kila régi súlymérték, 96 kg-mal azonos. 1 kila = 2 62,5 literes mérővel kimért gabonával. Forrásanyag: Kiss Géza: Ormánysági szótár. Bp. 1952. Akadémiai Kiadó 303 és 377. p. Szerkesztette: Kiss Géza szótári hagyatékából Keresztes Kálmán. fil Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 185. p. 62 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 35. p. ü,! Tárgyalt korszakunkban a cséplés különböző eseteit ismerjük. Történhetett asztalhoz veréssel, gereblyével, cséphadaróval, nyomtatással stb. Az így nyert gabona erősen szemetes maradt a törekes szalmától. Ezért olvashatjuk a díjlevélben, hogy a rostált csapva a rostálatlan tetézve. Forrásanyag: Magyar néprajzi lexikon 1. kötet. Főszerkesztő: Orfufay Gyula. Bp. 1977. Akadémiai Kiadó 486—490. p. 64 Akkora földterület, amelybe 24 liter mennyiségű kendermag vethető el. 65 A kántornak negyed évenként szedett járandósága a ,,cantatio". Dencsháza község esetében a tanító és a kántor személye ugyanaz. 60 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 59. p. 67 Sorkoszt. A tanítót házról-házra élelmezték a tanítványainak szülei. 68 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 267. p. G!) Előre gondoskodni. 70 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 103. p. '* Az oskolamesteri fizetésnél a ,,Kásádi Bíró" és a többi kitétel az elöljáróság tagjairo utal, akik ugyanezen jegyzékben a drávapalkonyai prédikátor fizetéséné! név sze'int is meq vannak említve. Ezek: X Kásádi Sámuel Bíró, X Kásádi Istók, X Kis Va-ga József. X Dömös Dániel Esküttek, X Varga Sámuel Gondviselő. Bm. L. Helvét hitvallású baranyai prédikátorok és oskolamesterek fizetési lajstromkönyve 165. p. 72 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 167. p. '

3 A sertés első sonkájának húsosabb része. 74 32 liter mennyiséqű kendermag elvetésére alkalmas földterület. 75 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 169. p. 76 10 krajcárral volt azonos. 77 Bm. L. H. hitv. oskm. Ik. 79. p. '

8 Az év, hó, nap megjelölés hiányzik, de a forrásanyagul használt lajstromkönyv 113. oldalán a katádfai prédikátor fizetése olvasható. A prédikátor és oskoíamester fizetési kimutatását az eredetivel minden esetben Mitterpacher Ignác hasonlította össze az aláírás tanúsága szerint. Mivel más községek esetében is párhuzamosan egymást követve van kimutatva a lelkészi, valamint a tanítói fizetés, és azok a lajstromkönyv állítása szerint minden esetben egy napon lettek keltezve, jogosan következtethetünk arra, hogy ilyen egybeesések után Katádfánál sem történhetett másképpen. A katádfai p'édikátor fizetési járandóságánál a dátumozás 1813. július 25. A lelkészi jegyzék összeállításánál a község