Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

Patkovics Boldizsár Baranya megyei fizikus jelentései a megye egészségügyi viszonyairól 1. A kérdések, amelyekre felelni kellett 1785 végén és 178ó elején készült Baranya vármegyéről egy részletes leí­rás Descriptio Physico Politico Topographica Comitatus Baranyensis címen, Széchényi Ferenc grófnak, a Pécsi Kerület (Baranya, Somogy, Tolna, Sze­rem és Verőce megyék területe) főigazgatójának rendeletére. 30 A négy kö­tetes kézirat első kötetének az elején — az 5—10. és a 17—19. lapon — találjuk Patkovics Boldizsár ,, Ordinarius Physicus" két jelentését. Az idő­rendben első a „Personale ad Statum Sanitatis pertinens, ejus Solarium et Officium" címet viseli kelet nélkül (17—19—1—), és ennek egy ,,A" jelű melléklete, amelynek címe: ,,Re!atio Physici Comitatus de Erroribus Depre­hensis modoque illos emendandos". Ennek az iktatási dátuma 1783. no­vember 8. A másik jelentés kérdésekre adott feleletekből áll. Címe: „Res­ponsa Physici Comitatus ad Quaestiones propositas a Sua Excellentia Co­mité Administratore" (5—8. I.) 1786. február 13-i kelettel. Amiből követke­zik, hogy az adminisztrátor a megye fizikai, politikai és földrajzi helyzetének leírásán kívül a közegészségügyi viszonyokról külön jelentést kért. Patkovics jelentéseinek alábbi ismertetése nem keletkezésük időrendjét követi. Logi­kusnak látszik ugyanis, hogy előbb beszéljünk a természeti viszonyokról és az egészségügy általános helyzetéről, és csak azután az utóbbiak megja­vítására hivatott szervezetről, valamint az eredményesebb működés biztosí­tására irányuló javaslatokról. A két okmány kelte közti három év nem hoz­hatott akkora változásokat, hogy a sorrendet ne lehetne felcserélni. A Leírás többi részét a vármegye szolgabírói készítették, rendszerint a helybeli papok segítségével, egységes szempontok szerint, feltett kérdésekre adott feleletek formájában. Az adminisztrátori rendelet indoklása tökéletes összhangban van a kormányzat fentebb ismertetett, a népegészségügy fej­lesztésére irányuló politikájával. „Amikor Őfelsége a Pécsi Kerület főigaz­gatójává kinevezett — írja Széchenyi a joghatósága alá tartozó várme­gyékhez intézett, a feltett kérdésekhez csatolt kísérőlevelében — azt is meg­hagyta, hogy minden hívének és alattvalójának boldogságáról, az összes­ség és egyének minél könnyebb és kedvezőbb boldogulásáról, a kegyesen gondjaimra bízott és minél jobban megismerendő Provincia minden egyes személyéről a legmesszebb menő határokig gondoskodni törekedjem." Az összesség és az egyének boldogságának és boldogulásának az előmozdí­tásához pedig szükséges, „hogy akiknek bármiféle méltóság révén másokat kormányozni hatalmuk van, a gondoskodásuk alatt levő provincia . . . lakói­nak mind fizikai, mind erkölcsi állapotát kitűnően ismerjék ... 36 A fizikai és erkölcsi állapotok kitűnő megismerésére irányuló törekvés a magyarázata annak, hogy Patkovics is megkapta a maga kérdéseit. A kérdések magyarra f o rd ítva : 1. Milyen az éghajlat? 4. Nagy-e a hőség és a fagy? 2. Milyenek a szelek? 5. Vannak-e mennydörgések, záporok? 3. Milyen időt hoznak? 6. Okoznak-e károkat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom