Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

szószólóvá választották. Pénztáros lett Stajevits Pál. Aljegyzővé már előzőleg Halász Mihályt választották meg. A szabadalomlevélnek megfelelően fogadták el az ún. szolgaszemélyzetet. Egy pandúrkáplár vezetésével 12 pandúrt alkalmaztak. Két erdőkerülőt, két csendnököt és két éjjeliőrt is felvettek. A rendészeti személyzet szolgálatára vonatkozó felügyeletet a kapitányi hivatal végezte. A szabadolomlevél 20 pontba foglalva részletesen körülírta a rendezett tanácsú mezőváros szervezetét. Kimondta, hogy a választott közönség 60 férfiúból és egy szószólóból alakuljon meg, s a tagokat élethosszig válasszák. A városi tanács öszszetétele: egy főbíró, egy másodbíró és hét tanácsnok, akik közül az egyik a városi kapitány. A tanácsnokokat általában szintén életfogytiglan kellett választani. A főbírói állásra megmaradt a földesúr jelölési joga, de az összes többi tisztségeket a választott közönség közgyűlése töltötte be választás útján. A főbírói, másodbírói, kapitányi és szószólói állásokra, valamint a tanácsban és a választott közönség hiányzó tagjaira vonatkozóan három évenként tisztújító közgyűlést kellett összehívni. A főjegyző, aljegyző, pénztárnok és írnok választása és elbocsátása a belső tanács és a választott közönség feladata volt. A gyámügyek intézésére választották meg az árvák atyját, a peres ügyek ellátására pedig az ügyészt A városi közrendészeti feladatok végrehajtására egy pandúrkáplárt 12 pandúrral, négy erdőkerülőt és négy éjjeliőrt lehetett felfogadni. Pontosan megszabta az összes városi alkalmazottak fizetését. A kiváltságlevél a városi tanácsot első folyamodása bírósági hatáskörrel is felruházta, hogy a nem nemes lakosok vagyoni és személyi, valamint szóbeli pereit az 1836:XX.tc. szerint, a többi pereket pedig a törvények tartalma szerint tárgyalhassa és ezekben ítéletet hozhasson. Sem a nemesek, uradalmi cselédek ügyeit, sem az úrbéri és urasági pereket a városi tanács nem tárgyalhatta. A peres ügyek tárgyalásánál legalább öt tanácsnok jelenléte volt szükséges az elnöklő főbírón, vagy helyettesén kívül. A bírósági tanácskozásokról a főjegyző jegyzőkönyvet vezetett. A városi tanács bírói végzései ellen Baranya vármegye törvényszékéhez lehetett fellebbezni. A főbírónak először meg kellett kísérelni a felek között a barátságos egyezséget, s ha ez nem vezetett eredményre, a 60 ft összeg értékét fölül nem haladó kereseteket az 1836:XX.tc. szerint elintézte.

27 A másodbírónak kötelessége volt a város gazdaságára, ingatlanaira felügyelni, a számadások vizsgálatánál jelen lenni, a főbírót mindenkor helyettesíteni. A városi kapitány feladata volt a közbiztonságra való felügyelet, a megyei árszabások betartásának ellenőrzése, a katonai beszállásolás, iparrendészet, tűzrendészet intézése. A főjegyző vezette a tanácsülési jegyzőkönyveket és felügyelt az aljegyző által vezetett levéltárra. Az aljegyző tartotta rendezett állapotban a levéltárat és vezette a közgyűlési jegyzőkönyveket. Az árvák atyja intézte az összes gyámügyeket és az árvák pénzének a kezelését. A kamarás vagy pénztárnok kezeli a város pénztárát, vezeti a bevételeket és kiadásokat, bevezeti az adófizetéseket, elkészíti az évi számadásokat. A nép szószólója volt a külső tanács, vagyis a választott közönség elnöke. Közbenjáró volt a választott közönség és a belső tanács között. Ha a belső tanácshoz üzenetet vitt, két tagot a választott közönségből is maga mellé vett. Ugyancsak két választott taggal jelent meg a szószóló a belső tanácsban, ha az egész lakosságot érdeklő ügyről tanácskozott. A bíró tudtával megvizsgálhatta a város pénztárát is. Akadályoztatása esetén a választott közönség legidősebb tagja helyettesítette. A vásárbíró a piaci és vásári jövedelmeket befizette a városi pénztárba. A hegymesterek a szőlőhegyi rendszabályok szerint végezték a munkájukat. A szabadalom-