Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

zömében magyarok tartottak. A legtöbben két lóval rendelkeztek, szám szerint 233-an. Jelentős volt a számuk a három lóval rendelkezőknek: 56, négy lova 15 gazdának volt, ezen felül 5 lóval hat, 6 lóval hat, 7 lóval kettő, 8 lóval kettő, 9 lóval egy jobbágy rendelkezett. Viszont 46-an csak 1 lovat tartottak. Tehenet vegyesen tartottak szerbek is, magyarok is. A magyarok azonban inkább csak 1 tehénnel rendelkeztek. Ezek megoszlása a következő volt: 1 tehénnel rendelkezett 249 gazda 2 tehénnel rendelkezett 65 gazda 3 tehénnel rendelkezett 15 gazda 4 tehénnel rendelkezett 7 gazda 5 tehénnel rendelkezett 2 gazda 6 tehénnel rendelkezett 4 gazda 8 tehénnel rendelkezett 2 gazda A birkásgazdák száma 20 volt. Négy kivételével valamennyien 40, vagy annál több birkát tartottak. Négyen magyarok, a többi szerb volt. 40 birkánál kevesebbel rendelkezők 4 40—100 birkával rendelkezők 8 40—100 birkáig rendelkezők 1 150 birkával rendelkezők 2 160 birkával rendelkezők 1 200 birkával rendelkezők 1 240 birkával rendelkezők 1 260 birkával rendelkezők 1 36 Meglepő az, hogy a városi tanács ügyei között milyen jelentős számban szerepelnek azok, melyek az állatokkal és a legeltetéssel kapcsolatosak. Mellettük eltörpülnek a földműveléssel kapcsolatban felmerült problémák, sőt zömmel ezek is az állattenyésztéssel függnek össze, amennyiben a takarmánynövényekkel kapcsolatosak. Mindez azt bizonyítja, hogy a város életében a földművelés másodlagos szerepet töltött be, annak ellenére, hogy szántóföldjeit igen jó minőségűnek tartották.

37 Az 1773. évi összeírás szerint a szántóterület nagysága 1719 hold (1200 D-öles hold), az 1778. évi összeírás szerint 1744 hold volt. Az 1782. évi összeírásban szerepel a rétek nagysága is. Ez 1312 hold területű volt.

38 Sajnos ezek az összeírások nem adják meg fajtánként a terményeket, mindössze összefoglalóan, szemes terménynek nevezik ezeket. Az 1752. évi megyei házi-adóösszeírásban a gabonát (kétszeres) elválasztották a takarmánytól és török búzától. Ez évi összeírás szerint a termények a következők voltak: búza és rozs (kétszeres) 907 pozsonyi mérő árpa, zab, török búza 674 pozsonyi mérő hajdina, köles, tönköly, cirok 4 pozsonyi mérő

39 A század második felére jelentősen fejlődött a földművelés. Rátértek a háromnyomásos gazdálkodásra. Ezzel természetesen emelkedtek a terméseredmények is. Ezek a következők voltak a már tárgyalt conscriptiók adatai szerint: Termények 1772 1773/74 1778 őszi szemes termény pozsonyi mérőben 4746 3438 3489 tavaszi szemes termény pozsonyi mérőben 2765 3428 3489