Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

ket a robotban kirendelt jobbágyok végezték. A munkamegosztás az önellátó gazdálkodás miatt nem jelentős. A kereskedelmi forgalom produkálta a legszükségesebb iparcikkeket. Az uradalomnak két boltja volt a városban. Az ipar fejlődését az alábbi táblázat mutatja: ipari népesség alakulása 7724-7747 között Megnevezés: 1724 1727 1728 1732 1734 1737 1741 M Dsz M Dsz M Dsz M Dsz M Dsz M Dsz N M Dsz N Mészáros 1— 1— 1— 1— 1— 1— — 1 — — Kovács 2—2—3—2 — 2 1 1 1—1 1 — Szabó — 1 2—3232 323 1—31 1 Lakatos 1 — — — — — — — — — — — — — — — Fazekas* — 3838352 92841831 Szűcs 1 1— 1 1 1— 1— — — 2 — — 1 — Csizmadia — — 1— 1—2 — 3 1 2 1 — 2 — — Molnár** — — 1— 1 — — 1— 1 — — — — — 2 Kerékgyártó — — 1 — — — 1 — — — — — — —• — — Pintér — — 1— — 1 — — ___ — — __ — Kötélgyártó — — 1 — 1— 1— 1 — 1 — — — 1 1 Varga 1 — 1 — -—- 1 — — Posztós _____ 1__________ Szűrszabó — — — — — 1 — —• — 1 1 — — — — Bocskoros — — — — — — — 1 — — 3 1 — 1 1 — Kőműves — — — — — — — — 1 — 1 — — — — 1 Téglaégető — — — — — — — — — — — — 1 — — — Gombkötő — — — — — — — — — — — — 1 — — — Asztalos — — — — — — — — — — — — — — — 1 Kereskedő 1 71 7—4—7—9—7—1 4 — * A fazekasok alatt valójában a mohácsi korsókészítő iparosokat kel! érteni. ** A város molnárjáról van szó. Az uradalomnak 6 malma volt, ezek az összeírásban nem szerepelnek. összefoglalva Mohács mezővárosnak a XVlll. század első felében vizsgált fejlődését, a következőket állapíthatjuk meg: A város kedvező természeti körülményei ellenére lassan fejlődött. Energiájának jelentős részét lekötötte a püspöki uradalommal szemben folyó küzdelem. A kamarai birtokigazgatás idején a jelentős önállósághoz, nagy jövedelmekhez jutott város nehezen nyugodott bele az 1703ban kezdődött földesúri korlátozásokba. A szerződések (1703, 1711, 1726, 1747) azt mutatták, hogy a püspöki uradalom legjelentősebb birtoka Mohács volt. A város valóságos jövedelmeihez viszonyítva alacsony összegért válthatta meg szolgáltatásainak egy részét. A vizsgált korszakban a fő jövedelmek: a halászat, a bor, az állattartás olyan gazdagságot biztosítottak, melyek a mezővárosi „árendás jobbágyságot" megkülönböztették a környező falvak népeinek anyagi nívójától. A mezőváros és a püspöki uradalom egésze jelentősen fejlődött a század első felében. A birtok vezetése azonban teljesen átcsúszott olyan tisztek kezébe, akik saját jövedelmeik növelésére lefölözték, elcsalták az uradalom bevételeit. Az élénkülő Mohács környéki áruforgalom mind a prefektúra, mind pedig a mohácsi főtisztség funkcionáriusait a kizsákmányolás fokozására ösztönözte. A halászat, a bor és egyéb jövedelmek növelésére nem riadtak vissza az erőszakos eszközöktől sem. A város gazdálkodásában a halászat különösen kiemelkedett. A jobbágyi halászat formája az uralkodó. Ennek az ágazatnak a jövedelme az uradalom és a halászat között megoszlott ugyan, de a jobbágyság mindvégig kedvező helyzetben maradt.