Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

a pécsi püspök városa: ,,Civitas Mohach". 1412-ben keletkezett oklevél ugyancsak Mohács szabadalmas jogi állására utal. Lakói: ,,Cives de Mohach"/' A város szabadalmi jogait nem ismerjük, azonban feltételezhető, hogy a dunai átkeléssel és a hajózással volt kapcsolatos, továbbá természetesen a vásártartás jogát is elnyerte. A kor más városaihoz hasonlóan palánkkal, fallal volt körülvéve. A püspök vidéki rezidenciái közül a legjelentősebb Mohácson volt. Az ország mezővárosai között az egyik legismertebb helység a XV. század első felében. Az országos városfejlődésnek megfelelően Mohácson is jelentősen emelkedett a lakosság között az ipari foglalkozást űzők száma. Mindenekelőtt a szabók, mészárosok, molnárok száma figyelemre méltó. Folyammenti fekvése és mint átkelőhely jelentős piaccal rendelkezett, amely státus a vidék említésre méltó helységei fölé emelte.

5 A legújabb kutatások, amelyek a korabeli mezővárosok népsűrűségének vizsgálatára is vállalkoztak, Mohács lélekszámát a XV. század derekán 795 főre teszik.

6 Ez az igen jelentős szám akkor tűnik reálisnak, ha hozzátesszük, hogy ugyanebben a munkában található számítás az Eszék—Baranyavári uradalom mezővárosainak átlaglélekszámát 615-ben állapítja meg.

7 Jelentős ez, ha azt tekintjük, hogy a falvak népessége nem emelkedett az 50 fölé. A dél-dunántúli mezővárosok között a XV. században kiemelkedő Mohács, amely mint révátkelőhely és kitűnő halászati terület erősödött meg, Bács—Baranya között összekötő szerepet is játszott, népességének differenciálódása is kiemeli mezővárosi struktúráját. Eszerint az 1441 — 1490 között vizsgált időszakban 12 iparágat számláltak össze, s a lakosság 31%-a iparűző volt.

8 Az országos fejlődéssel megegyező folyamat tanúi lehetünk ekkor Mohácson is. Biztos adatok a következő iparágakra vonatkozóan vannak: vas (kovács), szövő (vászon), bőr, (bocskorkészítő), faipar (asztalos, ács), élelmiszer (mészáros), ruházati (magyar szabó), építő (kőfaragó, kőműves), egyéb, s végül a molnárok (dunai malmok). A fémiparban 1434-ben 2 ötvös is képviselteti magát, és ugyanekkor 2 íjgyártó. 1463-ban ugyancsak két ötvös dolgozott Mohácson. Mint érdekességet említhetjük, hogy ugyanebben az időben Chele is rendelkezett fegyvergyártó mesterekkel.

9 A XVI. század eleji adatok is nagyjából ugyanerről a szintről tanúskodnak. 1522-ben Mohácson hét vargamester élt. A XV. századi adatok szerint 11 mészáros dolgozott, ami igen nagy szám és tekintve a korábban említett lélekszámot, feltűnően magas. (150 főre jut e korban általában egy mészáros.) összefüggésbe hozható ez az átmenő forgalommal. Bár három évtized múlva már csak 2 mészáros volt, s a századfordulón egy. Mohácson jelentékeny állatkereskedelem áramlott át. A kereskedők közül többen vágással is foglalkoztak, amelyet azután abbahagytak.

10 Mohács malomiparát országosan jelentősebbek közé sorolhatjuk. Az eddig ismert mezővárosi molnároknak csaknem a fele Békés, Bodrog, Gyula, Szond, Eszék, Mohácson működött. A fejlődés ellenére, s a kimenő kereskedelem miatt országosan is jelentős szerepet játszó Mohács azonban, nem rendelkezett olyan önrendelkezési jogokkal, mint a nálánál sokkal kisebb jelentőségű mezővárosok. Földesúri hatalom alatt élő mezővárosok elmaradtak a királyi mezővárosok fejlődésétől. Mohács Mátyás uralkodása alatt sem veszthetett jelentőségéből. A püspöknek kastélya, templomai voltak ott és ez a földesúr második központjává avatta. Polgárai közül többen Rómában vagy Bécsben tanultak. így 1503-ból ismeretes a bécsi egyetem névsorában a mohácsi Ambrus.

11 A mezőváros fejlődésének átmenetileg a török betörés, majd a mohácsi csatavesztést követő török előrenyomulás, mintegy negyedszázadra véget vetett. Mohács alatti területek már a vesztes csata előtt is áldozatul estek a török támadásoknak. Mohács közelében fekvő zebegényi monostort lakói már a XV. század végén kény-