Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében SZITA LÁSZLÓ I. Bevezetés Mohács XVII. század végi és XVIII. század eleji történetének vizsgálatát két forráscsoport alapján egészítjük ki. A népesség alakulását és gazdálkodását a rendelkezésünkre álló valamennyi megyei és helyi (városi) összeírás alapján kívánjuk megrajzolni, a mindennapi élethez pedig az egykorú perek, tanúvallomások adatain keresztül igyekezünk közelebb jutni. Mindkét forrás természetesen kiegészíti egymást és alkalmas a velük szemben támasztott kritika elvégzésére is. Az összeírások adatai nagy értékkel bírnak ugyan, de feltétlenül tendenciák megállapításához elégségesek csupán. Pontatlanságuk ugyanis abból adódik, hogy az összeírok elől a lakosság igyekezett állatait elrejteni, s erre kiválóan alkalmas volt az örök menedékhely, a sziget erdős, lápos területe, amelyet jól ismertek. Nem tekinthetünk el az összeírásoktól, mint olyan forrásoktól, amelyek egyedül alkotnak adatsorokat arra, hogy a török uralom után kibontakozó népességi viszonyokat, a helység gazdálkodását megrajzolhassuk. A perek anyagában, a tanúvallomásokkal kapcsolatban, nem feledkezhetünk meg azok jellegéről sem. A perekben a vallomások nem nélkülözik sohasem az irányítottságot. Erre gondolva kritikusan kell kezelnünk e vallomásokat. A tanúvallomások „mellékterméke" az a nagymennyiségű helyi adat, amelyet hiába keresnénk más forrásban. A „népi visszaemlékezés" egyegy kérdés megválaszolásánál olyan részletekre is rávilágít, amelyek segítenek megoldani az összeírásokban rejlő ellentmondásokat is. Mohács XVII. század végi és a XVIII. század eleji történetének csupán egy-két részletének vázolását tűzi ki célul e dolgozat. A gazdálkodásnak és népesség alakulásának fő irányát kívánjuk röviden áttekinteni. E korszak megértéséhez nem felesleges Mohács történetét röviden érinteni. II. Mohács mezőváros fejlődése a XI—XVI. században A város történetét „Mohács hivatalos évkönyvvezetője" Fölkér József alapos munkában tárta fel a századfordulón. Egyik legjobb monográfia az ekkor készült helytörténeti munkák összehasonlítása alapján.

1 Mohács már a XI. században ismert falu. Először 1093-ban találkozunk nevével, amikor is egy oklevél, amely a Nyúlszigeti apácák Che/e és Jenő birtokának határjárásakor keletkezett, többek között Mohach falut is megemlíti. Mohács a pécsi püspök birtoka, amelyet I. László király adományozott részére Lancsokka! együtt. A XII. századi Mohácsról, amely jelentéktelen kis birtok lehetett az akkor virágzó Kölked, Jenő, Chele helységek között, az eddigi kutatások még nem találtak adatot.