Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig

a városban elhelyezve, beszállásoltatva, még este összegyűltek a püspöki lak mellett fekvő csinos sétatéren, hol a helybeli hangászok mulattatták zenéjükkel a kellemesen szórakozókat. Másnap reggel számos előfogaton megtekintették a csatateret, majd rövid ebéd után, tömérdek kocsin, egymás után jó kedvvel megindultak Pécs felé.

30 A pécsi vándorgyűlésen a mohácsiak részéről megjelent Hermann János dr., Schleisinger Bernát orvos és Schultzer István ny. kapitány. E gyűlésen számolt be dr. Hölbling Miksa, a vármegye tiszti főorvosa Baranya egészségügyi helyzetéről. Megállapításai pontosan ráillenek a mohácsi viszonyokra: ,,A kuruzslók, csontrakók, javos- vagy füvész asszonyok neve nálunk légió, kik mesterségüket az orvosi kormány tiltakozásainak dacára űzik mindenfelé. A gyógyászat körül azon különbség vehető észre a magyar, német és rác nép között, hogy az első csak kenést, érvágást vagy köpülözést kíván és ha ezek rajta nem segítenek, babonás szerekbe veti reményének horgonyát. A magyarnak természete igen gyenge, a műtételekben érzékeny. A németeknél nagy szerepet játszanak a hántató és hashajtó szerek, melyek náluk csak nagy adagokban működnek foganattal. A német igen szereti magát ráimádkozással gyógyíttatni, banyák által. A műtételeket könnyen kiállja. A rácok, mivel műveltségről szó sem lehet náluk, orvoshoz úgyszólván sohasem folyamodnak, minden bizodalmukat babonás szerekbe helyezvén. Egyébként magyar, német és rác leginkább a jó istentől várja bajának orvosoltatását. Szabadjon a kuruzslók különféle gyógymódjairól is emlékeznünk. Csúzos és köszvényes bajokban a gőzöléshez és pároláshoz folyamodnak. Lázak, fulladozás és köhögés, szívdobogás, dugulások, sárgaság, vérfolyás, ínfájás, heptika és több efféle bajokban erős pálinkába áztatott füveket és gyökereket adnak betegeiknek. Egyegy ilyen üvegnek ára fél—egy forint pengő pénzben. Stb."

31 ,,Végre röviden még csak azon körülményeket akarjuk érinteni, mik köznépünk egészségére rossz hatással vannak. És ezek a következők: Házai egészségtelenek, tápiája sovány, ruházatja, ágyai céliránytalanok (kivévén jobbára a németeket és a vagyonosabb magyarokat), aztán a kora házasságok. Többnyire tudnillik, főkép a katonaállítás közeledtével, 16 éves korában szokott a fiatalság már egybekelni, mely sajnos körülmény a sokacoknál annyival inkább érdemel tekintetet, mivel ezeknél nem ritkán 12 éves gyerkőce 24—28 éves cuzával (aggleány) kel össze, innen aztán törpe és elkorcsosodott a sarjadék."

32 184ó-ból egy gyógyszerszámla vet világosságot a helyi egészségügyi állapotokra: „Árjegyzéke azon gyógyszereknek, amelyek kiváltságolt Mohács mezővárosa részére a bentnevezettt városi cselédek számára szolgáltattak ki, az itthelybéli Szentháromság gyógyszerek tárából az 1846ik katonai év lefolytában. Az árak pengő pénzben. 1845. dec. 28. Patkány étető kőbányai épülethez 20 krajcár 184Ó. jan. 25. Hántató szer Konstantyi Péternek 6 krajcár 1846. jan. 25. Gargalizálni való füvek Bubreg Ivo pandúrnak 18 krajcár 1846. márc. 5. Kenőtse külső haszonra Bubreg Ivo pandúrnak 24 krajcár 1846. aug. 21. Hashajtó ital munkaborba 2 kalánnal 20 krajcár és így tovább. Summa: 5 forint 5 krajcár Herdy Mihály gyógyszerész." Ugyanebben az iratcsomóban található Herdy gyógyszerésznek egy nyolcadíves, másik számlája is : „Pantutya Mio és Cservits Marko éjjeli őrök részére kiszolgáltatott gyógyszerek