Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

DOKUMENTUM ÉS KISEBB KÖZLEMÉNY A MOHÁCSI CSATA TÖRTÉNETÉHEZ - Kiss Béla: Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához

3. A község előtt pedig kisebb lejtő, ahol a török ágyúi álltak. Ezek pedig úgy tűnjenek föl — ha a Feketekaputól délnyugati irányban közelítjük meg —, mintha egy völgyben állnának. 4. A községig sima hatalmas síkságnak kell elterülnie, „melyet sem erdők, sem bokrok, sem víz, sem hegyek nem védelmeznek, csak a síkság baloldalán a csatatér és a Duna közt. . . mocsaras víz . . ."

3e 5. A falu a Borzának a jobb partjától Délre legyen. 6. A megtalált Mersével (Kismajsával?) szomszédos községnek határosnak kell lennie. 7. Mögötte a dombon magasabb részt kell keresni, ahol a szultán állhatott és jól láthatóan a domb oldaláról nagy számú csapat ereszkedhet le a síkra, illetve a falu mögé. 8. Alkalmas legyen a terület lovasrohamra is. 9. A község előtt esetleg fél, egy kilométerre álló török ruméliai seregtől egy-két kilométer legyen a térköz a magyarok első hadrendjéig. E követelményre azért van szükség, mert akár gyalogos, akár lovasroham történik, az csak akkor hatásos, ha az ellenségig nem nagy a távolság, hiszen addig kifáradnak és a roham nem lesz átütőképes. Márpedig a csata első szakaszában a roham igen jól sikerült, hiszen Brodarics is megemlíti ezt: A küzdelem sokkal keményebb volt, semmint a mi katonáink száma mellett várni lehetett és az ellenségből többen is estek el, mint a mieink közül, míg végre a mieink hősies harca mellett az ellenség hátrálni kezdett, már akár a mieink nyomására, akár azért, hogy bennünket ágyúi elé csaljon . . ,"

37 Tehát annak ellenére, hogy kora reggeltől a csatatéren álltak katonáink délutánig, keményen, átütően sikerült a rohamuk, ami a kisebb távolságra utal. Márpedig a Feketekaputól a Földvárnak hitt Merséig kb. ó kilométer a távolság légvonalban. Közben még a Borza patak. Ennek déli, jobb parti része pedig nem egyenletes, mint a balparti sima, hatalmas síkság, melyről Brodarics tesz említést. (L. : 4. pont.) 10. Merse és a Törökdomb melletti Újistállónál megtalált Újfalu között kell keresni Földvárt. 11. Földvár a nevét honnan kaphatta? Figyemünk erre is kiterjedt. A község maga is földvár, — (szószerinti értelmezésben véve) —, volt vagy nem messze tőle, esetleg régi pl. avargyűrű maradványait kell keresnünk. Eredményesen kutató szakköri tagunk által a Borza kanyarulatánál megtalált falumaradvány az utóbbi követelménynek is megfelel nem messze a községtől egy, a környezetéhez képest magasabb földnyelven, két kisebb, igen valószínű, hogy mesterséges dombocska, — erózió, valamint művelés által lekopott — nyomai láthatók. De maga a falu helye is, enyhén kiemelkedik környezetéből. (L.: 11 számú térképet) (Vessük össze a 6. számú térképpel.) A földnyelv keleti oldalán völgyszerű mélyedés húzódik, talán egykori patakmeder, nyugati oldalán pedig mocsaras rét határolja, melyek bizonyára védelmet is nyújtottak lakóinak. A fent felsorolt követelményeknek, az általunk meghatározott helyen mindenben megfelel a Borza-könyöknél talált falumaradvány, mely az Udvar—Nagynyárádof összekötő nyílegyenes út mellett fekszik. (L.: 11. számú térkép.) Amikor mindezeket tisztáztam, felkerestem a mohácsi csatatéren ásatásokat végző Papp Lászlót.

38 Ismertettem vele a megtalált falu helyét, mire ő elővette a területről készült légifelvételeket, (melyeket őszi mélyszántás után készítettek), és megállapította, hogy valóban elszíneződés mutatkozik a megjelölt részen. Megmutattam a sok, apró cserépdarabkát, törmeléket, is melyet Szűcs Józseffel, szakkörünk kiváló tagjával együtt szedtünk össze. Sajnos éppen az ásatások befejezésekor történt ez. A kiváló tudóst betegsége és nemsokára bekövetkezett halála akadályozta meg, hogy több mint tíz éves kutatásaira rátehesse a koronát és megtalálja a nagy tömegsírokat. A mohácsi csatatér fáradhatatlan kutatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett.