Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK MOHÁCS NÉPRAJZA KÖRÉBŐL - Sáfrány Zsuzsanna : A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon

található, az ember- vagy áilatfejben végződő pásztorbot sem ritkaság néprajzi tárgyaink között, de a karcolt és domborfaragásos díszítőelemek többnyire a készítő saját környezetéből valók. Ugyanígy a feliratok sem irodalmi idézetek, hanem saját gondolatait vitte a tárgyakra a népi faragóművész, amelyeknek egy része azonban olvasmányélményből fakadt. Az 1926-os mohácsi ünnepségek programjában szerepeltek a különböző kiállítások is; ez adta az indítékot, hogy a korabeli mohácsi újságokban utánanézzünk, nem szerepelt-e tárgyunk kiállításon. A „Mohácsi Hírlap" és a „Dunavidék" című hetilap augusztusi és szeptemberi számai egész oldalakat szentelnek a jubileumi ünnepségsorozat ismertetésének, de sem ilyen botról, sem ajándékozójának nevéről nem tesznek említést. Ügy gondoljuk tehát, hogy ez a tárgy nem szerepelt a hivatalos ünnepségeken, hanem csupán dr. Reuter Camillónak szánt személyes ajándék volt az ismeretlen készítőtől. JEGYZETEK 1 Ember- és állatábrázolások néprajzi tárgyakon alcímmel. - Nem hiányoztak a raritásnak tekinthető technikák sem: a mohácsi csata ábrázolását pl. tüzes pengével égette alkotója a bot fájába — hívja fel a figyelmet Mándoki László tárgyunkra már ekkor. (Mándoki 1972, 4. :86) 3 Kisfaludy Károly „Mohács" c. elégiája —• ennek második sorát írta alkotója a botra — költészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ünnepélyes distichonokban hömpölygő mű témájával a romantikus költészetnek ahhoz az ágához kapcsolódik, amely a nemzeti múlt idézésével kívánt hatni a jelenre, s egyben a múlt tanulságainak levonására ösztönzött. A költő 1824-ben, a reformországgyűlések küszöbén idézte fel borongós hangulatú képekben a mohácsi csatavesztés emlékét. 4 Füzes Endre gyűjtése; H: 91 cm, Sz: 4 cm. 5 Dr. Reuter Camillo professzor közreműködött az ünnepségek előkészületében. Lelkes gyűjtő és múzeumbarát is volt. 6 Lásd az irodalomjegyzékben felsorolt műveket! 7 A bot kiterített rajzát a szerző, a fotókat Nádor Katalin készítette. IRODALOM DUNAVIDÉK. Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap V. évf. 34. (aug. 22.), 35. (aug. 29.), 36. (szept. 5.), 37. (szept. 12.), 38. (szept. 19.), 39. (szept. 26.). 40. (okt. 3.) számai — Mohács, 1926. Ernyei József: Egykorú cseh krónikás énekek a mohácsi veszedelemről. Ethnographia XXXIV/XXXV. évf. (1923/24): 15—23. — Bp., 1924. Fölkér József: Mohács története — Mohács, 1900. Mándoki László: Dél-Dunántúl paraszti ikonográfiájához (ember- és állatábrázolások néprajzi tárgyakon). Baranyai Művelődés 1972, 4. sz.: 85—87. — Pécs. Mohácsi Hírlap. Politikai és társadalmi hetilap XVI. évf. 32. (aug. 8.), 33. (aug. 15.), 34. (aug. 22.), 35. (aug. 29.), 36. (szept. 5.), 37. (szept. 12.), 38. (szept. 19.), 39. (szept. 26.) számai — Mohács, 1926. Mohács r. tanácsú város Évkönyve az 1926. évben a mohácsi csata 400 éves évfordulójának emlékére. Szerk.: Brand Ede, Kecskés Lajos, Zsuzsits András — Mohács, 1926. Rédey Tivadar: Mohács emléke költészetünkben. Mohácsi Emlékkönyv 1526: 313—334. Szerk.: Lukinich Imre, — Bp. 1926. Simái Ödön: Mohács a magyar költészetben — Mohács, 1905. Solymossy Sándor: Mohács emléke a néphagyományban. Mohácsi Emlékkönyv 1526: 335— 348. — Bp., 1926. Szendrey Zsigmond: Mohács a magyar folklóréban. Ethnographia XXXIV/XXXV, évf. (1923/24): 11—14. — Bp., 1924.