Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben

negyvenes évek második felében. Az új körülmények között persze másként fogalmazódik a régi igény, de az ellenőrző szendék itt is egyértelmű: „A Választott Községnek a Város gazdasági állapotjára való felügyelési joga a K.K.Kiváltságos levélen alapulván, eme Kötelességnek ügyesebb tellyesíttésére Gazdasági Választmánynak felállíttatását az épületek rossz korban léte, az erdő pusztíttásokra, töltésekre s az utcákra való ügyeletlenség, úgy a Duna partoknak el nem látása és áltáljában a gazdasági állapotnak Pangásban léte nélkülözhetetlen Szükségessé tévén . . . annak foganatosíttásáért a Beltanács újólag kéretik."

15 Egy másik helyen meg is mondják a Választott Község, azaz a Hatvanosság képviselői, hogy azért tartják annyira fontosnak a Gazdasági Választmány megszervezését; mert csak az útján lenne biztosítható „. . . a Város rétjeinek vidékiek kizárásával tsupán helybeliek közt való haszonbérbe adatása."

16 A városgazdálkodás szervezeti keretei után vessünk egy pillantást az egyes funkcionáriusokra is, hiszen magát a gazdálkodást jórészt az ő tevékenységükön keresztül fogjuk majd tanulmányozni. Mint fentebb láttuk már az esküdtek gazdasági kötelességeinek megfogalmazásánál, Mohácson az a rend, hogy az ,,. . . előforduló gazdaságbéli esetekben Vice Bíró Úr a Váras Gazdája." A város jegyzőkönyve 1830. november 23-án emlékezik meg arról, hogy a bíró helyettesét fontos gazdasági funkciók elvégzésével bízzák meg.

17 Ugyancsak itt értesülünk arról is, hogy erre a bizalmi állásra mindig a főbíró jelöli ki azt a személyt, akit akar, mert a bíró csak úgy vállalhat felelősséget a városi gazdálkodásért, ha olyan albírót kap maga mellé, akinek a képességeiben és jellemében is megbízik. A városi gazdálkodás vitelében s a polgárok vagyonának védelmében növekvő szerepet játszott a város kapitánya. Hatáskörébe tartoznak: a piac, a korcsmák, a „gonosztevők", kereskedők és a molnárok; a Privilégium tömör fogalmazásában a közrendre való felügyelet.

18 Parancsnoksága alatt rendszerint 12 pandúr, egy káplár, 4 erdőkerülő és négy éjjeli őr vigyázott a polgárok vagyonára. A közgondolkodás a város egyenruhájában feszítő pandúrt (hajdút) leginkább csak dekorációnak, vagy a hatalom szimbólumának tekinti, pedig az alábbi esküminta bizonysága szerint a város gazdálkodásában igen komoly szerepet szántak neki a kortársak. Olvassuk csak el a hajdúeskü patinás fogalmazású sorait: ,, . . .ezen szolgálatomban híven, józanon és igazán eljárni, az jövevényekre, vidéki koldusokra és kóborlókra, külső borok behozására . . . nem különben Vásári Tzédulákra is szorgalmatos vigyázassál lenni ... az Váras Cassáját különös vigyázás nélkül hanni nem fogom ... és Varasnak akár minemű kárát, vagy jövedelem tsorbéttását. . . bejelenteni igyekszem . . ."1° A pandúrokkal együtt kinevezett mező és erdőőrök esküje is a városgazdálkodás konkrét feladatait tükrözi: ,,. . . kötelességem szerént éjjel és nappal el fogok járni, az Mezőn lévő vetéseket, Réteket Télen, Nyáron egyaránt őrizni és a kártul megmenteni iparkodom, hasonló Képpen Keríttésekre . . . Fűz fákra s más efféle hasznos gyümölcsös fákra is, szóval mind azokra, valamiben kár történhetnék vigyázni, a kárban lévő jószágot behajtani fogom . . .'* A befejező sorok viszont már egy kicsit a közállapotokra is fényt vetnek, amikor ezt adják az eskütevő szájába: ,.Nem tekéntvén semmi némű atyafiságot, sógor, a vagy komaságot, ajándékot, adományt, . . . hanem ezen letett hitem szerént minden dologban el fogok járni."

20 Az alábbi két forrásunkat öt év választja el egymástól, ennek ellenére jónak találjuk annak bizonyítására, hogy az általános vagyonvédelem mellett a kapitány és hajdúi időnként egészen speciális gazdasági feladatokat is elláttak. íme egy 1837-