Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

A képviselőtestület megalakulásával Mohács belépett a rendezett tanácsú városok sorába. Utána két nap múlva tartották a városi első tisztújító közgyűlést, ugyancsak Fischer Béla vm. főjegyző elnökletével. A polgármesteri állásra dr. Margitai Lajos szentlőrinci főszolgabírót választották meg. Ugyanekkor választották meg a többi választás alá eső alkalmazottat is. Mohács rendezett tanácsú város első polgármesterét a megválasztása után küldöttség hívta meg a közgyűlésbe, majd a polgármester és a megválasztott tisztviselők letetteK a hivatali esküt. A polgármester székfoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy szíve egész melegét, ereje teljességét hozza szülővárosának. Munkájához kérte a lakosság támogatását. Említést tett többek között az új modern városháza megépítésének szükségességéről és a fogadalmi templomra való további gyűjtésről.

47 Mivel Mohács r. t. várossá lett, s a városi rendőrségeket még 1919-ben államosították, a rendőrségi feladatokat Mohácson is állami rendőrségnek kellett ellátni, amely 1924. augusztus 1-én megkezdte működését, vagyis több mint másfél hónappal a polgármester megválasztása előtt. Azoknak a volt községi tisztviselőknek, akik egyszerű átminősítéssel kerültek át a városi hivatali állásokba, nem volt meg a városi állásokhoz szükséges képesítésük. Ezeknek kérelmezniök kellett, hogy az 1912:LVIII.tc.22.§-a alapján kapják meg a mentesítést az 1883:l,tc.3.§-ában előírt képesítés alól. A kérelmezők közül egyedül csak Lipokatics János főjegyző kapott képesítés alóli felmentést, a többi átminősített tisztviselő kérelmét elutasították. Lipokatics János a nevét később ,,Lippóy"-ra változtatta. A várossá alakulás u*áni évben Mohács város vezetősége 77 000 dolláros Speyerkölcsönt vett fel. Ebből a postapalotával egybeépült modern városháza felépítését határozták el 370 millió korona költséggel, Árkay Aladár tervei szerint a Széchenyi téren. Ugyanakkor tervbe vették egy hűtőkészülékkel ellátott és jéggyárral kapcsolatos, közvágóhíd létesítését 80 millió korona értékben. Mindkét létesítmény elkészült és Margitai polgármester gyors intézkedéseinek volt köszönhető, hogy Mohács jól tudta felhasználni a kölcsönt, más városok pedig ugyanakkor belebuktak a Speyer-kölcsönbe. A mohácsi vész 400 éves évfordulóján, 1926-ban országra szóló ünnepségeket rendeztek Mohácson, amelybe a város vezetősége is hathatósan kapcsolódott bele. Augusztus 20-tól szeptember 8-ig 14 kongresszus ülésezett a városban. Rendeztek állatkiállítást, ipari- és mezőgazdasági kiállítást, valamint kulturális, népművészeti és történelmi kiállításokat. Augusztus 29-én három különhajó és négy különvonat hozta a vendégeket Mohácsra. Amikor megérkeztek, mintegy 20 000 főnyi tömeg szorongott a Széchenyi téren, ahol ekkor már készen állott az új városháza épülete. A megnyitó ünnepélyen a város polgármestere mondott beszédet. A városi tanács javaslatára augusztus 29-ét a képviselőtestület fogadalmi gyászünneppé nyilvánította és elrendelte, hogy minden évben munkaszünetként kell megünnepelni felekezeti különbség nélkül. Mohács város bevételeit növelte, hogy amikor a várossá alakulás után a forgalmiadó hivatalt felállították, forgalmiadó szempontjából Lánycsók, Nagynyárád és Ráctöttös községeket is Mohács városhoz csatolták. 1927-től már 16, 1929-től pedig 32 község tartozott ilyen vonatkozásban Mohácshoz. Ugyancsak 1927-ben saját kezelésbe vette a város a téglaégető üzemet, ahol egy év alatt 90 000 tetőcserepet, 60 000 járdatéglát, 46 000 elsőosztályú és 9000 másodosztályú szabványtéglát termeltek. Jelentős bevételei voltak a városnak a gőzkompüzemből, sőt e bevételek a for20 305