Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

alispánhoz küldött ezzel kapcsolatos eddigi felterjesztések mind sikertelenek maradtak. A képviselőtestület a főbírót és a szószólót bízta meg, hogy küldöttségileg Pécsre menjenek a mohácsi katonai executio megszüntetésének kieszközlése céljából. A főbíró végül felhívta a képviselőtestületi tagokat, hogy a kiegyezés örömét csendben fogadják, viselkedjenek művelt honpolgárhoz méltóan, a kicsapongásoktól tartózkodjanak.

34 Mohács rendezett tanácsú mezőváros joga sok tekintetben a korábbi királyi rezolúciókon és földesúri tranzakciókon nyugvó kiváltságos mezővárosi (oppidum privilegiatum) jogban gyökerezett és abból fejlődött ki. Az 1840-ben kapott kir. szabadalomlevél, amely rendezett tanácsú mezővárosi rangra emelte Mohácsot, biztosította részére a további városi fejlődést. Azzal, hogy élethosszig választották a belső és külső tanács tagjait, állandóbb jelleget kapott a két városkormányzati szerv és nagyobb biztonságot kölcsönzött a földesúrral szembeni védekezésnél. A rendezett tanács egyben elsőfolyamodású bíróság volt, ahonnan nem az úriszékhez, hanem a megyei törvényszékhez lehetett fellebbezni. A rendezett tanácsú mezőváros 60 tagú képviselőtestületet választott. Ez választotta meg a városi főbírót — igaz, hogy — az uraság által jelölt négy személy közül, de az új városi főbírót most már a földesúr nem korfirmálta, vagyis nem erősítette meg. A rendezett tanács keretében került sor Mohácson az első városi kapitány megválasztására, előtte — mint ismeretes — nem lehetett városi kapitányt választani. Vagyis Mohácsnak mint kiváltságos mezővárosnak a tanácson belül még nem volt külön, önálló rendészeti vezetője. A rendezett tanácsú városi szinten különültek el egymástól a belső tanács funkcióján belül a bíráskodási, igazgatási és rendészeti feladatok. A rendezett tanácsú mezőváros belső tanácsának tagjait nem esküdteknek, hanem tanácsnokoknak nevezték. III. Mohács mint nagyközség A mohácsi elsőbírósági rendezett tanács csak 1868-ig állott fenn. Tulajdonképpen azért szűnt meg, mert a város közönsége nem tudott közös állásoontra jutni, egységes erővel azon dolgozni, hogy e fejlettebb közigazgatási keret felhasználásával a város további fejlődését szolgálja. Demagóg izgatás kezdődött a rendezett tanácsú városi szervezet fenntartása ellen. A bomlás különböző panaszos folyamodványok formájában a provizórium idején kezdődött és folytatódott a kiegyezés előtti időszakban, úgyhogy 1867-ben a lakosság hétnyolcad része már a rendezett tanács megszüntetését kívánta. Baranya vármegye központi hatósága azon volt, hogy Mohács ne mondjon le rendezett tanácsi jogairól. Ezért a vármegye közgyűlése 1867. július 15-én Kardos Kálmán bizottsági tag elnökletével külön bizottságot küldött ki Mohácsra. Ez a bizottság vizsgálati eredményéről azt jelentette, hogy Mohácson a rendezett tanácsot ellenző többség a lakosság kevésbé értelmes részét képezi, amely nem tudja felfogni, mekkora áldozatokkal szerezte meg Mohács a szabadalmait. A bizottság azt tapasztalta továbbá, hogy a lakosság ellenszenve nem is annyira a rendezett tanács intézménye ellen irányult, hanem inkább a provizórium alatt működő városi tanács ellen.

35 Bár a Baranya vármegyei közgyűlés kiküldött külön bizottsága Mohácson a rendezett tanács ellen felmerült panaszokat alaptalanoknak minősítette, a belügymi-