Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése
végett. Addig pedig szorgalmasan ügyeljen fel a mértékekre és eljárása eredményéről a tanácsnak tegyen jelentést. A mohácsi iparostanonciskola fenntartása a céhek feladata volt. Az iparos tanulók oktatása a vasárnapi iskolában történt. A városi közgyűlés határozata szerint az iskola tanítójának a fizetését is a céheknek kellett fedezni. Az elemi iskolai tanulókat a rendes közismereti tárgyakon kívül kertészeti ismeretekre is oktatták. A tanács nem avatkozott bele a tanítók nevelő munkájába, de a szülők kérelmére arra az álláspontra helyezkedett, hogy az iskolában a testi fenyítést, a verést, amennyiben lehetséges, meg kell szüntetni. A tanács sokat tett az iskolák fejlesztéséért. Gondoskodott dologi kiadásaikról, fizette a tanítókat, illetve hozzájárult ezek fizetéséhez. Azzal is törődött, hogy ne a gyermekek hordják darabonként a fát a fűtéshez, hanem a fűtőanyag beszerzése a város költségén történjék. Amikor a tanulók megszaporodtak, új tantermek kialakításáról a város gondoskodott. Közvetlenül a szabadságharc után a mohácsi latin iskola felől úgy vélekedett a városi tanács, hogy mivel elnéptelenedett, meg kell szüntetni. Ezt be is jelentették a győri tankerületi főigazgatónak, akinek azonban az volt a véleménye, hogy fenn kell tartani mindaddig, amíg a latin iskola megszüntetése iránt a kormány nem intézkedik. A főigazgató levelét bár a külső tanács is tudomásul vette, mégis a tanulók hiánya miatt annak megszüntetése és a tanítási tőkének, illetve a tőke kamatainak megfelelőbb iskolai célra való fordítása felől intézkedtek. A Bach-korszakban a reáliskolának is igen kevés sikere volt Mohácson. A második osztálynak csak két tanulója volt, a harmadiknak pedig egy sem. Ezért a reáliskolák felállítása helyett célszerűbbnek tartották a normáliskolák ügyeinek rendezését. Határozatban mondták ki, hogy a normális iskolák képezik minden haladásnak az alapját. Mivel pedig a több mint 700 főre menő iskolás ifjúság oktatását két osztályban nem lehet célszerűen megoldani, ezért még egy harmadik osztály felállítását is elhatározták külön tanítói állással. Még így is feltűnően nagy tömegű osztályokat tudtak csak kialakítani. Ugyancsak a Bach-korszak idején történt, hogy a bécsi főépítési igazgatóság arról értesítette a várost, hogy a Baranya és a Bács megyék közti közlekedési útvonal Mohácson fog keresztülhaladni, illetve a két megye között megnyitásra kerülő révvonal itt fog működni. Azt is jelezte az építési főigazgatóság, hogy egy bizottmány érkezik majd a helyszínre, s ez a város igényeit is figyelembe fogja venni. A következő évben maga a város foglalt el olyan álláspontot, hogy Mohács részére a révfelállítási jognak a megszerzése által nemcsak a dunai közlekedés válnék a két part között könnyebbé, hanem a városnak fontos bevételt is jelentene. Elhatározták tehát, hogy a dunai átkelést kompokkal kell elősegíteni. Ezért folyamodni kell a városnak révjogért. A folyamodvány megszövegezésével a városi ügyészt bízta meg a közgyűlés. A szabadságharc leverése után Mohács közigazgatásában is országosan jellemző változások következtek be. Miután a császári csapatok elfoglalták Baranya megyét, a kir. biztos felfüggesztette a városi közgyűlések tartását, ugyanakkor kinevezte az új városi tanácsot és a gazdasági választmány 21 tagját. Mohácson 1849. március 13-án már gazdasági ülést tartottak Aidenbichler Ignác városi albíró elnökletével, s ettől kezdve gazdasági (gazdászati) üléseken tárgyalták a korábban közgyűlés elé tartozó ügyeket, tárgysorozati pontokat. Tehát a gazdászati ülések helyettesítették a választott közönség közgyűléseit egészen 1858 elejéig. 1858 február 12-től kezdődnek újra az ún. képviselő ülések, vagyis a közgyűlések. 32 Az 1858—