Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

nél hamarabb börtönt kell csináltatni. A privilegizált mezővárosi tanács peres ítéletei ellen az úriszékhez lehetett fellebbezni. Egy birtokperben a tanács visszaítélte a rétet a felperesnek a vételár visszafizetése mellett. Mivel azonban az alperes az ingatlant nem volt hajlandó visszaadni eredeti tulajdonosának, a mezőváros tanácsa a peres feleket az úriszék elé utasította. Az úriszékhez utaltak olyan ügyeket, amelyekben a tanács nem kívánt, vagy nem tudott dönteni. Fontosabb ügyekben a belső tanács nem maga ítélkezett, hanem a hatvanasok közgyűlése elé vitte az ügyet. Előfordult ilyen esetben, hogy nem volt jelen a hatvanasok egész testülete, hanem csak kisebb részük (pl. 12 fő), de a belső tanács ragaszkodott ahhoz, hogy ilyen alkalommal hatvanasok is legyenek jelen a tárgyaláson. Az egyes ügyekben a tanács tanúkat hallgatott ki, esetleg bírósági szemlére, vagy további adatgyűjtésre néhány tanácsbelit küldött ki. Egyik móringperben, amikor a különváltan élő feleség visszakövetelte menyaszszonyi móringját a férjétől, a tanács megtiltotta a férjnek a ház eladását, amíg a feleség móringja felől nem történik döntés az úriszék részéről. Több évvel előbb történt esetekből támadt pereket, különösen, ha egyik félnek sem voltak elegendő bizonyítékai, a mezővárosi tanács elévültnek tekintette és a keresetet elutasította. Olyan tartozási perben, ahol az alperes a felperesnek a pénzösszeget megfizette, az ügy ezzel befejeződött. Ilyen eset volt, hogy egyik céhmester háromnegyedévi inasbérrel tartozott, de miután a tanács ennek megfizetésére kötelezte, a mester ennek eleget is tett. A becsűletsértési perek részint hivatalos, részint pedig magán személyekkel voltak kapcsolatosak. Előfordult, hogy adószedés alkalmával a városi tizedest sértegették. A sértett tizedes az ügyet a városi bíróság elé vitte, amely olyan végzést hozott, hogy az alperes tartozik megkövetni a tizedest, ezenkívül még meg is intette az alperest, hogy a jövőben tartózkodjék minden ízetlenségtől. Megtörtént, hogy az egyik mohácsi asszony „csúnyául megmocskolta" a város egyik esküdtjét. Az asszonyt 12 pálcaütésre ítélte a tanács, vagy pedig 6 ft lefizetésére, öregségére és nyomorúságos helyzetére való tekintettel a pénzbüntetést 4 ft-ra mérsékelte, de meghagyta, hogy legközelebb a legkisebb mocskolódásért korbácsolás alá veti. A lakosok egymás között is követtek el magánsértéseket, amikor a sértettek a bírósághoz fordultak panaszukkal. A sértés súlyossága szerint ,,a maga jobbulására és mások példájára" a sértést elkövető ellen a tanács olykor 12 pálcaütést is kiszabott. Amikor azonban gyermekszülés előtt állott a vádlott — mivel a törvény is tiltotta az ilyen személy megbüntetését — a tanács a büntetés kiszabását a szülés utáni időre halasztotta. Egy bebizonyosodott testi sértés esetében pedig, mivel az alperes viselős volt, 6 korbácsütés helyett 6 ft pénzbüntetést kapott, amelyet az eklézsia részére kellett befizetnie. Egyik mohácsi lakos rágalmazásért jelentette fel a másikat. A tanács a rágalmazót a ,,

Reformata Ecclesia"-nak fizetendő 6 ft bírsággal sújtotta. — Egyik szabómester nemi erőszak kísérletének vádjával került a mezővárosi bíróság elé. A szabómester azzal védekezett, hogy a kamrában tréfálkozott ugyan a lánnyal, de nem tett vele olyat, amivel becsületében megsértette volna. Mivel mesteremberről volt szó, a tanács eltekintett a testi büntetéstől, de kiszabott 12 ft pénzbüntetést, amely Összeget a r. kat. templom céljára kellett befizetni.

20 Igen szigorú büntetéseket hozott a tanács, mint mezővárosi bíróság a lopásokért, Pákovits Jován betyár, aki csak gyanús volt bizonyos szalonnalopásban, 5 ft bírsá-